A lakossági hitelpiacon a személyi kölcsönök óriási növekedést értek el az elmúlt években, tavaly például az újonnan folyósított személyi kölcsönök összege 521 milliárd forintot tett ki, ami 23 százalékos bővülést jelentett.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt tervezi, hogy a rendkívül népszerű személyi kölcsönöknél is bevezeti a fogyasztóbarát minősítési rendszert - tudta meg több, egymástól független, de névtelenül nyilatkozó bankpiaci forrásból a Buksza. Megkérdeztük a jegybankot, hogy valóban elindul-e a fogyasztóbarát minősítési rendszer a személyi kölcsönöknél, a választ alább közöljük.

Kapcsolódó

A Magyar Nemzeti Bank a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási rendszer 2019 novemberi indulásával egyúttal azt is deklarálta, hogy a fogyasztóbarát minősítési rendszert nem egyetlen termékkörhöz - jelesül a lakáshitelekhez - kívánja hozzárendelni, hanem minden olyan pénzügyi termékhez, amely esetében a fogyasztók jelentős száma és érdeke, illetve az adott pénzügyi piacon tapasztalható jelenségek ezt megkívánják. Az MNB ennek megfelelően folyamatosan áttekinti az érintett piaci ágazatok, így a személyi kölcsönök piacát is, s ez alapján hozza meg döntését a fogyasztóbarát minősítési rendszer bevezetéséről. Ennek során a jegybank a fogyasztók érdekeinek kiemelt képviselete mellett egyeztet az adott piacokon jelenlévő pénzügyi szereplők szakmai, érdekképviseleti szervezeteivel is, hiszen közös, a pénzügyi stabilitást is szolgáló érdek, hogy minél több, az ügyfelek számára az egyszerűsítést, összehasonlítást, választási lehetőséget, kedvező árazást és fogyasztóbarát kiszolgálást nyújtó konkrét termék jelenjen meg az adott piacon. A jegybank a további fogyasztóbarát minősítési rendszerekre vonatkozó döntéseiről azok meghozatala után, kellő időben tájékoztatja a nyilvánosságot.

A jegybanki válaszból tehát nem derül ki egyértelműen, hogy jönnek-e a fogyasztóbarát személyi kölcsönök, de mivel ezek a konstrukciók nagyon keresettek, ezért sor kerülhet a minősítési rendszer bevezetésére. Úgy tudjuk, hogy folynak az egyeztetések a jegybankban és a piaci szereplők között a pontos paraméterekről, például arról, hogy milyen kamattal és teljes hiteldíjmutatóval (thm) lehet majd fogyasztóbarátnak hívni egy személyi kölcsönt.

Kézenfekvő döntés

A fogyasztóbarát személyi kölcsönök bevezetése több szempontból is logikus lépés a jegybank részéről. Egyrészt a lakáshiteleknél már évek óta működik a minősítési rendszer, a lakásbiztosításoknál pedig most indul, a személyi kölcsön pedig az előbbiekhez hasonlóan rengeteg embert érint. Másrészt azért kézenfekvő lépés a minősítési rendszer bevezetése, hogy a személyi kölcsönöknél lejjebb szorítsák ezen konstrukciókhoz köthető kiadásokat, köztük a kamatokat. Erre utal az MNB tavaly decemberben publikált pénzügyi stabilitási jelentése is: az alacsonyabb jövedelmi tizedeknek jóval jellemzőbb, hogy az adósok a gyakran magasabb kamatlábat kínáló pénzügyi vállalkozásoktól vesznek fel hitelt.

Ez elsősorban a fogyasztási hitelek piacán szembetűnő, mely hitelek esetében a relatíve szegényebb régiókban az adósok - részben a magasabb hitelkockázat tükrében - átlagosan jóval magasabb kamatok mellett jutnak csak finanszírozáshoz.

Ha valóban elindul a fogyasztóbarát személyi kölcsönök minősítési rendszere, akkor - a lakáshitelek már működő rendszeréhez hasonlóan - csak egy meghatározott kamatnál vagy thm-nél alacsonyabb értékkel rendelkező személyi kölcsön kaphatja meg a fogyasztóbarát "plecsnit". Ezzel pedig a legmagasabb kamatozású személyi kölcsönök és az úgynevezett gyorskölcsönök potenciális igénylőit lehetne az olcsóbb - a várhatóan elinduló minősítési rendszernek megfelelő - konstrukciók felé terelni.