November óta figyeljük az élelmiszerkosarunk árának változását, melyben 34 termék szerepel. Már június végéig több mint 30 százalékos volt a növekedés, és ugyan a bevételek emelkedtek az elmúlt években, ezek nem kompenzálják a megugró költségeket - mondta Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a 24.hu-nak adott interjújában.

A szobaár 15–20 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, de a bérköltség is jelentősen emelkedett, már a teljes bevétel több mint 35 százalékát ez teszi ki. Az energiaköltségről nem is beszélve – egy wellness szállodában 10-ről 20 százalékra ugrott ez a tétel.

Rosszabb mint a koronavírus-járvány

Az energiaköltségek emelkedését nem tudják kigazdálkodni a szállodák, ezek hatása rosszabb, mint amilyen csapás a szállodákat bezárásra kényszerítő pandémia volt. Tudják, hogy ez nem csak ezt az ágazatot sújtja, az önkormányzatoknak az a fő kérdésük, hogyan tudják majd az iskolákat kifűteni. De az önkormányzat mögött azért még létezik egy állam.

Nyilván egyfajta keresletcsökkenés is várható, az elkölthető extrajövedelmek akár a rezsicsökkentés változása, akár az infláció miatt csökkenni fognak. Szerencsére a kormány SZÉP-kártya ügyben visszaállította a korábbi állapotot, vagyis élelmiszert már nem lehet ezzel vásárolni. A magas költségek miatt nőni fog azon szállodák száma, amelyek szezonális nyitva tartást választanak majd. Az persze szintén egy nagy kérdés, hogyan lehet egy 7–8 hónapos üzemelés mellett megtartani a dolgozókat. A jelenlegi helyzetben nem igazán lehet eredményt elérni a téli hónapokban.

Eközben a keresleti oldalon a szállodánk foglalási adatai szerint a nyár végi utazási szándék megmaradt, de az őszi hónapok tekintetében az előfoglalási hajlandóság messze nem annyira dinamikus, mint tavaly.