A rendszeres  testmozgással kapcsolatban az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai elegendő bizonyítékát adták annak, hogy a sport hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is – mondta Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora.

A fizikai aktivitás szinte minden szervünkre pozitív hatással van. Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik.

Enyhítheti a változókori tüneteket, segíthet megelőzni a csontritkulást, és általánosságban véve lassítja az öregedést. A rendszeres mozgás hatására javul a test zsír-izom aránya, csökken a stressz, és a depresszió megelőzése szempontjából is fontos – hangsúlyozta Vágó Hajnalka.

Az elhízás betegség, méghozzá halálos 

Kedvezőtlen adat, de több mint 5,5 millió magyar él ma súlytöbblettel, napjaink egyik legjelentősebb járványává nőtte ki magát az obezitás, mondta korábban egy háttérbeszélgetésen Merkely Béla, belgyógyász, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora. A szív- és érrendszeri megbetegedések az első számú gyilkosai a lakosságnak. Az Európai Unióban évente 1,8 millió haláleset köthető ezekhez a betegségekhez.

Az elmúlt évtizedek nagy átfogó epidemiológiai és klinikai vizsgálatai azonban arra is bizonyítékul szolgáltak, hogy a rendszeres testmozgás nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként is hatékonyan alkalmazható. Egy tanulmány adatai szerint, amikor magas kardiorespiratorikus állapotban van a test, vagyis a szív- és légzőrendszer tartós fizikai aktivitás során oxigént szállít a vázizomzatba, akár 20 százalékkal is csökkenhet az összhalálozás kockázata, így jelentősen javítva az életkilátásokat.

A rendszeres testmozgás, a javuló edzettség hatására létrejövő előnyös változások a szervezetben a krónikus betegségben szenvedők esetében is bizonyítottan javítja az életkilátásokat

– tette hozzá Vágó Hajnalka.

Akinek a kezelőorvosa engedélyezi, vagy kifejezetten javasolja is a rendszeres testmozgást, mindenképpen hallgasson a jó tanácsra, mert ezzel akár a betegsége előrehaladását is lassíthatja.

Nagyon kevesen sportolnak

A mozgáshiány naponta 37 ember halálát okozza Magyarországon, mondta a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) konferenciáján Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár. A mozgásszegény életmód a halálozások 9,7 százalékáért felelős. Ez drámai adat, fogalmazott az államtitkár. Magyarországon a minimális fizikai aktivitást a lakosság 4 százaléka teljesíti, mondta Babai László, a Neta Bölcsek Tanácsának tagja. A nők 51 százaléka, a férfiak 62 százaléka soha nem mozog.

A kardiológus, sportorvos professzor példaként a koszorúérbetegség miatt végzett beavatkozást vagy műtétet említi, amelyeket követően, már a korai időszakban javasolt a rehabilitáció részeként testmozgás megkezdése alacsony vagy közepes intenzitással. Stabil koszorúérbetegség esetén legalább heti 150 perc közepes intenzitású rendszeres testmozgás javasolt legalább heti 3 nap, de akár 6-7 napra elosztva.

Az Európai Kardiológus Társaság ajánlása szerint heti legalább 150 perc közepes intenzitású (ami 300 percre emelhető) mozgás lenne az ideális, lehetőség szerint heti 4–5 alkalomra elosztva.

Érdemes a hétköznapi tevékenységek során is növelni a fizikai aktivitást. A háztartási vagy a kerti munkák révén, lehetőség szerint gyalog megtenni a munkahelyre vezető út legalább egy részét, vagy lift helyett a lépcsőt használni. Ezen tevékenységek azonban még nem számítanak sajnos edzésnek, viszont már napi plusz 10-15 perc séta is fejthet ki jótékony hatást. Az egészségmegőrzéshez azonban mindenképpen szükség van olyan dinamikus testedzésre, ami a nagy izomcsoportokat mozgatja meg, mint a gyaloglás, futás, kerékpározás vagy az úszás.

Kapcsolódó

Emellett fontos az izomerő megtartása, javítása is, amit például a saját testsúlyos vagy súlyzós edzésekkel érhetünk el. Ennek és a koordináció javításának a jelentősége idősebb korban felerősödik, amikor az izomtömeg természetes módon csökken, és az elesés kockázata megnő

– mondta Vágó Hajnalka.

A fizikai edzettség a fizikai jóllétet jelenti, azt az állapotot, amikor megfelelő erőnlétben és energiaszinten tudjuk ellátni hétköznapi feladatainkat anélkül, hogy az túlságosan megterhelő, stresszt okozó vagy fárasztó lenne. A szakemberek még egyebek mellett megemlítik a karidovaszkuláris (szív-érrendszeri) fittséget (amit az aerob kapacitással is jellemeznek) és a vázizomzat edzettségét, amelyek alapvetően fontosak a megbetegedési és halálozási kockázatok csökkentése szempontjából. A szakértők a fittség mérést általában futópadon vagy kerékpáron terhelésélettani vizsgálattal (spiroergometria) végeznek.