A KSH friss adatai is jól jelzik a magyar gazdaság egyik alapvető problémáját: miközben az export (még) viszonylag jól teljesít, addig a belső fogyasztás gyenge. A harmadik félévben folytatódott ugyanis az a tendencia, hogy az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítményét csak a nemzetközi szállítás tudta némi növekedésre késztetni. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a legnehezebb helyzetben a fuvarozók között a kizárólag belföldre dolgozó egyéni vállalkozók vannak.

A statisztikai hivatal adatai szerint január-szeptemberben a teljesítmény 2 százalékkal 39 milliárd árutonna-kilométerre nőtt (az első félévben mért 4 százalék után) úgy, hogy a nemzetközi áruszállítás 5 százalékos növekedésével szemben a belföldi teljesítmény 6 százalékkal csökkent.

Növekvő exportrészesedés közúton

A közúti áruszállítás volumene 8 százalékkal mérséklődött 2010 I-III. negyedévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 12 százalékkal esett vissza, míg nemzetközi forgalomban 19 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 19 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos időszaki 14 százalékkal.

A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3 százalékkal nőtt, a növekedés a nemzetközi szállítás 8 százalékos növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény belföldi viszonylatban 6 százalékkal visszaesett. A nemzetközi teljesítmény gyarapodásához hozzájárult a magyar gazdaság exportképességének élénkülése. A nemzetközi és belföldi forgalom összességét tekintve kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az üresen megtett út aránya lényegében nem változott.

Visszaszorulóban az egyéni vállalkozók

A közúti áruszállítási teljesítmény 71 százaléka a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozások részaránya 89-11 százalék. Az előző év azonos időszakához képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 5 százalékkal visszaesett, míg a társas vállalkozásoké 5 százalékkal növekedett. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21 százalék, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 31 százalék feletti.

Még nagyobb mínusz vasúton és vízen

A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2 százalékkal nőtt 2010 első három negyedévéhez képest - a közúti szállításhoz hasonlóan kizárólag a nemzetközi teljesítmény növekedésének köszönhetően. A volumenben mért teljesítmény belföldön 7 százalékkal mérséklődött, nemzetközi viszonylatban 5 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához mérten. A nemzetközi szállításon belül volumenében a legtöbb árut - 39 százalékot - a behozatali forgalomban szállították. A kivitel részesedése a nemzetközi volumenben 34, a tranzit szállításé pedig 27 százalék. Árutonna-kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 18 százalékkal csökkent, a nemzetközi szállítás növekedése 5 százalékot tett ki.

2011 I-III. negyedévében a belvízi áruforgalom volumene 23 százalékkal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 16 százalékkal mérséklődött, ami főként a berakások, azaz az exportszállítmányok össztömegének zuhanásszerű - 39 százalékos - visszaesésének a következménye, de jelentős a tranzitforgalom csökkenése is: 14 százalék. A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 6 százalék, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 7 százalék volt.

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 51,7 ezer tonna volt, ami 7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.