A lap szerint az egészségügyi államtitkárság a pénzt a Semmelweis-terv végrehajtására szeretné fordítani: az öszegből ki lehetne fizetni a kórházak lejárt tartozásainak több mint kétharmadát.

A kassza többletét az eredményezte, hogy jóval kevesebbet költöttek táppénzre, és lényegesen több pénz folyt be egészségügyi hozzájárulásból és gyógyszergyári befizetésekből is. Táppénzre a költségvetési terv szerint havi 7,1 milliárdot költhetne az OEP, ám ehelyett májusban 6, júniusban 5,5, júliusban pedig alig több mint 5 milliárdot fizettek ki. Járulékfronton a tervezettnél 13,6, a gyógyszergyári befizetésekből pedig 20 milliárddal több érkezett be. A lap hozzáteszi: a bevételtöbblet mellett eddig sikerült megőrizni a kassza egyensúlyát a gyógyító eljárásokra költhető keretnél, bár ennek ára az intézmények súlyos eladósodása volt.

A Népszabadság szerint évekre visszamenően példa nélküli, hogy az egészségbiztosítási alap tervszámait nem negatív irányba kell módosítani, hanem a vártnál jobb mérleget produkálnak.

Pénzforrások hiányában nem lehet fenntartani a 30-40 ezres lakosú városokban, sőt a megyékben sem a kórházakat, így a Magyar Önkormányzatok Szövetsége támogatja az állami kézbe adásukat - mondta a Világggazdaságnak Gémesi György elnök. Ehhez azonban szükséges egy megállapodás arról, hogyan kaphatják majd vissza az önkormányzatok az egészségügyi intézményekbe fektetett pénzüket.

Mindezt csak tetézi, hogy jelenleg a kórházak egyhavi működésnek megfelelő összegű adóssággal rendelkeznek - tette hozzá Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A múlt héten közzétett adatok szerint ugyanis június végére 127,7 milliárd forint volt a kórházak kifizetetlen számlája. Ez 9 százalékkal (10,8 milliárd forinttal) haladja meg az első negyedévet. Bár a túlköltekezés is oka lehet az eladósodottságnak, Gémesi elsősorban az alulfinanszírozásban keresné a magyarázatot.