Összesen 171 iskolában oktatható szakképesítés, 73 részszakképesítés és 13 kulturális és művészeti szakképesítés szerepel majd az államilag elismert szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) - derült ki az OKJ-rendelet módosításáról szóló, a Népszava birtokába került, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésből.

Júliusban még arról volt szó, hogy felszámolják az OKJ-rendszert, ám az előterjesztés tartalmát ismerő szakemberek szerint egy jogi szempontból is teljesen új rendszer felállításához a szakképzési törvényt is módosítani kellene, amire - a jövő évi beiskolázási időszak közelsége miatt - már nem nagyon van idő.

Kapcsolódó

Az átszervezés nyomán két külön csoportba sorolják a különböző képzéseket. Az egyikbe az "alap" - például az asztalos, bádogos, villanyszerelő - szakképesítések kerülnek. A másikba pedig a specializációk ("szakosító képesítések"), amelyek valamelyik alapszakmára épülnek, így lehet majd például az asztalosból műbútorasztalos. Az alapszakmákat csak az iskolarendszerben - ötéves technikumban vagy hároméves szakképző iskolákban - lehet majd tanulni, a specializációkat pedig csak a felnőttképzés keretében.

- A kormány átláthatóbb rendszert szeretne, de a most vázolt tervekkel ezt nem érik el - nyilatkozta a napilapnak egy neve elhallgatását kérő iskolai szakember. Szerinte azon szakképesítések többsége, amik eltűnnek az "alap" képzések listájáról, specializációként továbbra is elérhetőek lesznek, sőt, mivel a szakosító képzéseket a jogszabály nem korlátozza, azok száma nőhet.

Ezzel a lépéssel lényegében visszahozzák a Kádár-rendszerben megismert Vállalati Szakmák Jegyzékét. A szakértő szerint az alapozó képzések kizárólagos iskolai oktatásának valódi célja az oktatás további központosítása, illetve a szakközépiskolák, szakgimnáziumok üres padsorainak feltöltése.