Akár már 2050-ben elérheti a 200 százalékot a magyar öregedési index a legfrissebb előrejelzések szerint, vagyis demográfiai változások nélkül sokkal több nyugdíjast kell eltartania az aktív dolgozóknak - áll a K&H Bank kutatásában.

A hosszabb távú öngondoskodásnak ma kiemelt szerepe van az elmúlt évtizedekben kialakult trendek miatt. A nemzetközi statisztikai intézetek mellett a KSH által mért úgynevezett öregedési index azt mutatja meg, hogy száz 14 év alatti lakosra hány 65 éves vagy annál idősebb ember jut egy-egy térségben vagy országban.

Kapcsolódó

A globális öregedési index a múlt század közepén - az 1950-es években - 14-15 százalék körül mozgott, azóta fokozatosan emelkedik, már megközelítette a 37 százalékot, a legújabb előrejelzések szerint 2050-ben pedig 75 százalékra növekedhet. Európában magasabb a mutató, már 2010-ben átlépte a 100 százalékot.

A magyar mutató követi az európai indexet, 2020-ban közel 140 idős ember jutott 100, 14 év alattira, a 200 százalék körüli értéket pedig Magyarország 2050-ben érheti el, amennyiben nem történik komolyabb demográfiai fordulat.

Az elöregedés azért fontos tényező, mert sokkal több nyugdíjast kell eltartania kevesebb dolgozónak. Éppen ezért is fontos az időben elkezdett hosszú távú takarékoskodás, hogy ne csak az állami nyugdíjellátásra számíthassanak az érintettek időskorukban.

A felmérés szerint a mai 30-59 éves korosztály úgy látja, hogy a kényelmes nyugdíjas évekhez legalább havi 215 ezer forint bevételre lesz szükségük. Ahhoz, hogy legalább ezt az összeget elérjék nyugdíjas éveikre, várhatóan szükség lesz az állami juttatások kiegészítésére is. A felmérés alapján az is kiderült: 101 ezer forint az az összeghatár, amely alatt már egyáltalán nem lehet megélni, 150 ezer forintból pedig csak szűkösen.