Az európai biztosítók szervezete, az Insurance Europe két év után idén is megkérdezte az európai polgárokat a nyugdíj-megtakarítási szokásaikról, most tizenhat ország 16 ezer lakójától gyűjtötték be a válaszokat.

A korábbi 43 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs valamilyen kiegészítő nyugdíj-megtakarítása. E kategóriának a harminc százaléka érzi úgy, hogy ezt nem tudja megengedni magának, míg ötvenöt százalékuk tervezi a közeljövőben, hogy belevág egy nyugdíj célú megtakarításba, vagy legalábbis érdeklődik, csak nincs elég információja a lehetőségekről. A magyarországi válaszadóknak azonban az átlagnál jóval nagyobb, 48 százaléka nem rendelkezik ilyen tartalékokkal – idén két százalékkal többen mondták ezt, mint két éve.

Kapcsolódó

Bár ez az eltérés hibahatáron belül van, de a növekedésben szerepet játszhattak az elmúlt két év járványhullámai.

Később kezdik és kevesebbet tesznek félre

A felmérésben ugyanis minden ötödik európai mondta azt, hogy a Covid-19 hatással volt a nyugdíj-megtakarításaira, a magyaroknál ez harminc százalék volt.

A legtöbben csökkentették rendszeres befizetéseiket vagy elhalasztották azok tervezett megkezdését, mindössze három százaléknyian adták fel terveiket – épp olyan arányban, mint amennyien növelték félretett összegeik nagyságát. Ezzel a magyarok a vizsgált európai mezőny középső harmadában helyezkednek el.

A görögöknél, a portugáloknál vagy az íreknél például jóval nagyobb hatása volt a pandémiának a nyugdíj-megtakarításokra. A jelentős eltérések a felmérés készítői szerint az állami támogatások különbözőségével magyarázhatók, valamint azzal, hogy a helyi szabályozások engednek-e nyugdíj előtti hozzáférést a megtakarításokhoz.

A kockázatot nagyon nem szeretik

A hosszú távú megtakarítók kockázatvállalási hajlandósága igen alacsony. Az európai válaszadók 83 százaléka biztos szeretne lenni abban, hogy legalább a befektetett pénzét visszakapja, s csak 17 vállalná a magasabb megtérülést úgy is, ha közben esetleg a pénze egy részének elvesztését kockáztatná. A magyarok az átlagnál is óvatosabbak, 85 százalékuk menne biztosra.

Járadék vagy egyösszegű kifizetés?

Amikor általánosságban tették fel a kérdést, ki hogyan szeretné megkapni a megtakarítását, a válaszadók 43 százaléka az éves járadékot részesítette előnyben, 20 százalék vette volna fel a teljes összeget egyben, további 37 százalék valamilyen rugalmas hozzáférést választott volna.

De amikor úgy hangzott a kérdés, hogy a nyugdíjba vonuláskor mintegy 18 millió forintnak megfelelő euróösszeget szeretne-e kézhez kapni, vagy élete végéig évi 900 ezer forintnyit, akkor már 54 százalék választotta az egyösszegű kifizetést. (A magyaroknál az általános kérdésnél 35 százalék volt a járadék, 30 százalék a teljes összeg azonnali felvétele mellett, és pontosan hozták az európai átlagot, amikor konkrét összegekről volt szó.)

Az előrejelzések szerint Európában 2080-ra csaknem megkétszereződik a 65 év felettiek, illetve a 20-64 közötti korosztályok aránya – az utóbbiak rovására.

Idén meglesz a négyszázezredik nyugdíjbiztosítás

Idehaza az öngondoskodás keretei között egyre többen választják a nyugdíjbiztosítást. Az MNB adatai szerint 2021 harmadik negyedév végén a rendszeres díjú nyugdíjbiztosítási szerződések száma megközelítette a 400 ezret, míg az egyszeri díjasoké meghaladta az ötezret. A szokásos az év végi hajrát követően a folyamatos díjas szerződések száma, még konzervatív becslések alapján is átlépi idén a 400 ezres küszöböt - véli a Mabisz.

Hazánkban 2014 óta ösztönzi az állam a nyugdíjas évekre vonatkozó öngondoskodást, azóta vehető igénybe adókedvezmény a nyugdíjbiztosítások díjai után, ami a befizetések 20 százaléka, maximum 130 ezer forint. Mivel a törvény csak a tárgyévben történő befizetésekre teszi lehetővé a visszatérítést, év végén jellemzően rengeteg ügyfél igyekszik eseti befizetésekkel maximalizálni az adókedvezmény összegét, illetve az új biztosítások kötése is látványosan megugrik ilyenkor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján évről évre egyre többen igénylik a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét és az összeg is folyamatosan nő. A 2020-as adóévre vonatkozóan több, mint 312 ezren éltek az adó-visszatérítés lehetőségével, közel 15,3 milliárd forint összegben. Ez fejenként átlag közel 49 ezer forint adókedvezményt jelentett, szemben az öt évvel korábbi 44 ezerrel.

A gyermeket nevelő szülők jövő év elején visszakaphatják a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójuk (szja) összegét, legfeljebb az átlagjövedelemig. Ez jövőre akár lökést is adhat az öngondoskodásnak, hiszen az szja-visszatérítés ugyanúgy gyarapíthatja a nyugdíj-megtakarítást, mint eddig. Mindössze annyi a különbség, hogy az adó-visszatérítés összege nem automatikusan érkezik az öngondoskodási számlára, hanem a megtakarítónak kell egy eseti befizetéssel elhelyeznie. Ebben az esetben is jár a befizetések utáni 20 százalékos adó-visszatérítés. Ezek alapján jövőre akár még többen is maximalizálhatják a nyugdíjcélú megtakarítások után kapható adójóváírást - írta a Mabisz.