Intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozása a cél, amely jobban illeszkedik az egyes gazdasági régiók igényeihez - hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter csütörtökön az MCC rendezvényén, Székesfehérváron.

A fejlesztéspolitika újraalakításával el kell érni, hogy a 2028-tól induló, hétéves uniós pénzügyi keretterv már alapvetően területi szemléletű fejlesztéseket tartalmazzon. Erre azért van szükség, mert hazánkban az egyes régiók különböző fejlettségi szinten állnak, például az Észak-Alföld és Észak-Magyarország (ezek az a legszegényebb régiók - a szerk.) látványosan le van maradva Budapesttől, de még a Nyugat- és a Közép-Dunántúl is a felét tudja csak elérni a fővárosi átlagnak. Nemzeti szinten lehetnek ágazati célok, de "erős érvek szólnak a régiós elosztás mellett" - mondta Navracsics.

A régiós fővárosok is rávernek Budapestre

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy mindezek ellenére Budapesten sincs minden rendben, hiszen Pozsony, Varsó és Prága is megelőzi a "nagyvárosok ligájában", ugyanakkor míg a magyar főváros 2004-2020 között 129-ről 153 százalékra erősödött az uniós fejlettségi átlaghoz viszonyítva, addig az Észak-Alföld 42-ről 49-re, de a Nyugat-Dunántúl is csak 66-ról 70-re. Ezért a területfejlesztési politikának "az önmaguknak dinamikát generálni nem képes régiókat" kell felzárkóztatnia, mert a foglalkoztatottság és az átlagkeresetek alakulása is szorosan kötődik a fejlettséghez.

A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának a jövőben kiegészítő szempontként figyelembe kell vennie Budapest "kisugárzását", mert ebben a "gyűrűbe" Székesfehérvár is éppen úgy beletartozik, mint Tatabánya, Kecskemét, Eger, vagy Salgótarján, ahová "a főváros perceken belül odaér". Ezeknek a városoknak dönteniük kell, hogy a főváros felé fordulva a "gazdasági gravitációs pontot szolgálják és annak részeként élnek", vagy megpróbálnak ettől eltérő irányt véve decentrumként, önálló gazdasági életet működtetni.

Nincsen ebben a helyzetben és jó esélye van decentrummá válni Győrnek, Szombathelynek, Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Pécsnek, Szegednek, Békéscsabának, Debrecennek és Miskolcnak. Ezek a városok és az azokat körülvevő térségek jól kiegészíthetik a jövőben a fővárosi gazdaságot, amennyiben megerősítik azokat - mondta a miniszter.

A miniszter arról is beszélt, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata jelenleg is zajlik, mert a hatályban lévő 2014-ben készült, és ugyan 2030-ig szól, ám azóta annyi változás történt, hogy a benne megfogalmazott célokat újra kell értékelni.