Nnem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek az egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonsága. Az MTA közleményével Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő hétfői állítására reagált, a politikus szerint az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, amely soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A képviselő a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott.

Jávor Benedek azt mondta, ezek az iratok alátámasztják, hogy létezik olyan tanulmány, amelyik elemzi a paksi bővítés pénzügyi, környezeti, villamosenergia-rendszerbe illeszthetőségi kérdéseit, de a kormánynak "igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra".

Az Akadémia kedden azt közölte: tény, hogy az MTA a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg.

A legelső, tavaly február 18-i MTA-fórumon Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök például emlékeztetett arra, hogy államfőként nyilvánosan bírálta a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Mezei Ferenc akadémikus, a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) technikai igazgatója szerint pedig "a széles közvélemény nagymértékben túlbecsüli az atomenergia tényleges veszélyeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet az atomerőművekben termelt áram alacsony költségére" - idézte fel az Akadémia.

A tudományos testület hangsúlyozta: a politikus által nyilvánosságra hozott két szöveg szintén a bővítésről folyó véleménycsere része, de mint ilyen, nem áll mögötte semmilyen akadémiai testület vagy intézmény, amely azt szakmai vita után elfogadta volna.