A monetáris tanács kedden tette közzé értékelését az MNB " Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című kiadványához kapcsolódva. A tanács megállapította azt is, hogy az alacsony hitelezési hajlandóság fékezi a gazdasági növekedést. A magyar bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 2012 végén megközelítette a 16 százalékot, ami nemzetközi összehasonlításban is magas értéknek számít. Az erős tőkeellátottság miatt egy kedvezőtlen makrogazdasági és pénzpiaci forgatókönyve esetén is csak néhány banknál keletkezne kisebb tőkeigény. Ezen bankok tulajdonosai az elmúlt időszakban a veszteségek tőkeemeléssel való pótlásával bizonyították magyar leánybankjaik melletti elköteleződésüket.

A pénzügyi piacok működése zavartalan, és a bankrendszer likviditási helyzete is megfelelő. A bankok teljesítik a szabályozó által elvárt likviditási követelményeket, sőt túlnyomó részük stresszhelyzetben is elegendő likviditási tartalékkal rendelkezne. A bankrendszer külső finanszírozásra való ráutaltságát jelző hitel/betét arány a jelenleg 110 százalékról 2014 végére 100 százalék alá mérséklődhet, ami - figyelembe véve a bankrendszer eszközoldalának várható alakulását - már csak mérsékelt további alkalmazkodási kényszert jelent.

A nem teljesítő hitelek arányának növekedése 2012 végén mind a lakossági, mind a vállalati szektorban megállt. A lakossági szektorban a jövőben nem várható számottevő további portfolióromlás az állami adósmentő programoknak, különösen az árfolyamgát növekvő kihasználtságának köszönhetően. A vállalati szektorban 2012 végén csökkent a nem teljesítő hitelek aránya, ugyanakkor itt még nem beszélhetünk trendfordulóról - olvasható az MT közleményében.

Év végén jöhet a fordulat a vállalati hitelezésben?

Az MNB stábja által készített jelentés szerint az 2012 második felében a háztartási portfólión belül a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya közel változatlan szinten maradt, míg a vállalatoknál szignifikánsan csökkent. A vállalati hitelek esetében ez elsősorban az erőteljesebb tisztítás eredménye volt, de enélkül is enyhe javulást láttunk volna. A háztartási hiteleknél a nemteljesítő devizahitelek forintra váltása, illetve az árfolyamgát kihasználtságának fokozatos növekedése gátolta a mutató romlását.

Az értékvesztés eredményrontó hatása a vállalati oldalon jelentősen csökkent elsősorban a bázishatás miatt. A második félévben elszámolt értékvesztés historikusan magas volt ugyan, de lényegesen elmaradt a 2011 végén látott kiugró adattól. Összességében így a kevesebb hitelezési veszteség ellenére is nőtt a portfólió fedezettsége, ami mérsékli az alulfedezettség kockázatát. Háztartási oldalon az értékvesztés eredményrontó hatása csökkent kissé a félévi adathoz képest, de a szinten maradó NPL aránnyal nőtt a fedezettség.

A vállalati portfólió minőségének mostani javulását még nem tekintjük fordulatnak - fogalmaznak az MNB elemzői -, így bár lassuló ütemű, de további növekedést várunk az NPL-arányban a következő két évben. Tényleges fordulathoz a tartósan magas tisztítási ráta, illetve a hitelállomány növekedése volna szükséges. Háztartási oldalon az adóssegítő programok a következő két évben megállíthatják a portfólió romlását, amit tovább javíthat a családi csődeljárás intézményének tervezett bevezetése is.

Az MNB szerint 2013 végén tetőzhet a nemteljesítő hitelek állományon belüli aránya. Az új értékvesztés-szükségletben ugyanakkor mindkét szegmensben csökkenő tendenciát várunk, feltételezve, hogy a jelenlegi nemteljesítő hitelállomány mögötti értékvesztés megfelelő, így pótlólagos elszámolásra nincs szükség.