Amennyiben áprilisban ismét megszavazzák a hivatalban lévő kormány, komoly előrelépést ígért az eddigiekhez képet Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évindító eseményén.

A kóceráj, a gépház rendben van, a kassza csörög, mindenkinek van munkája, nem szükséges pályát módosítani

- mondta Orbán, de egyúttal a következő évtizedre 5 csapdahelyzetet is körbejárt.

Magas a külföldi tulajdonhányad

Ugyan jó, ha vannak nagyberuházások korszerű technológiával, de ez bizonyos arány felett már aggályos.
A magyar gazdasági szereplők ma többségében magyar tulajdonban vannak, ami „remek hír”, de vannak lemaradó ágazatok. Ezen belül nagy súlya van a 14 ezer itt működő külföldi cégnek is - mondta.

Látványos javulás történt az energetikában a bankszektorban és a médiában, ahol immár 50 százalék feletti a hazai tulajdon. Vannak egyéb területek, ahol hagyományosan 50 százalék feletti a tulajdonhányad, mint amilyen a humánegészségügy, a szociális ellátás, vendéglátás, az ingatlanszektor, a szállítmányozás, vagy a turizmus.

Máshol viszont rosszul állunk, ilyen a biztosítás, a távközlés, az építőanyag, vagy a  kiskereskedelem, utóbbi esetében például 40 százalék alatt van a hazai tulajdonhányad. Ezeken a területeken tett és tesz is lépéseket a kormány.

Külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek és nincs új beruházás, ebből következik, hogy semmiképp nem lehet külföldellenes politikát folytatni - mondta Orbán. 

Dominálnak az exportáló nagyvállalatok, de kevés az exportáló hazai kkv

Általánosságban elmondható, hogy több exportáló hazai cég kell – 2010-ben 2000 cég volt ami tudott exportálni, most van 12 000. Orbán elmondása szerint a bajor és észak-olasz struktúrák lebegnek a szemünk előtt, ahol kisebb, akár családi tulajdonban lévő cégek tudnak sikeresen piacot szerezni.

A vállalatok számát nézve számszerűen a vállalást teljesítettük, árbevétel alapján viszont más a kép. Ezen a téren 80 százalékban külföldi cégek nyernek, ezt az arányt 20-ról legalább 30 százalékra fel kell emelni a magyar cégek javára.

Szem előtt kell tartani a földrajzi lehetőségeket.

A nyugati rész rendben van, különösen német irányba kitaposott ösvényeink vannak. De felzárkózni ott nem tudunk. Kell más piac, az egyik a Balkán a másik Kína.

A tőkefelhalmozásról kell szóljon a következő 10 év

Az alapvetően kedvező folyamatok ellenére aggasztó, hogy minden V4 országban jóval magasabb a magántulajdonban lévő tőkehányad. Ebben erősödni kell, ezt stratégiaként kell tekinteni a következő 10 évben a célok megvalósításában és a látható csapdák elkerülésében.
Orbán szerint a magántulajdon erősítése a vállalatok és a lakosság körében egyaránt filozófiai kérdés, ami vezérelv lesz, amennyiben áprilisban ismét megbízatást kap. „Akinek van valamije, azzal törődnie kell” - mondta a miniszterelnök, ezért azt akarja, hogy a háztartásoknak is legyen saját lakásuk, megtakarításuk, kertjük, és a vállalatoknak is legyen saját tőkéjük a sikeres bővüléshez.

Negatív a profitegyenleg, több hasznot visznek el, mint amennyi bejön

Jelenleg -6,4 milliárd euró a profitegyenleg, ennyivel több haszon megy külföldre, mint amennyit a magyar vállalkozások a beruházásaikkal hazahoznak.

Támogatja kormány a magyar terjeszkedést, vannak is már szép számmal jó beruházások akár Ázsiában is, ezzel együtt a régiós arányok még nem jók. A kormány ezért a jövőben is különböző csatornákon, és földrajzilag sokkal célzottabban szeretné támogatni a magyar cégek terjeszkedését.

Kifektetés, kifektetés, kifektetés!

- mondta Orbán.

Dualitás

Jelenleg nagyjából a fele a hazai cégek termelékenysége a külföldiekéhez képest. Ezt csak a digitalizáció, az automatizálás elterjedésével lehet megoldni, és ez vonatkozik minden kkv-ra.

Ez ráolvasással nem megy, de enélkül nem fog eltűnni a különbség

Orbán úgy látja a kutatási-fejlesztési területeken jelentős tartalékok vannak, ennek a  kiaknázása és mozgósítása lesz az egyik kiemelt kormányzati feladat.

Ha a kkv-k tudnak csatlakozni az új iparágakhoz, amelyek eddig nem voltak meghatározók, mint amilyen például a hadiipar, akkor ez a folyamat eleve felgyorsul

Csapda engedni a vidék lemaradását

Óriási fejlettségbeli különbségek vannak Budapest és régiók között, Budapest előrehaladására rengeteget költünk, ami Orbán szerint nem hiba, hanem érdem. Nem tud sikeresen szerepelni a világgazdaságban egy olyan ország, amiben nincs olyan település, ami világszenzáció.

Ezt a fővárosi fejlesztés meg kellett csinálni, most lehet a kétségtelenül jelentős különbségeket kezelni.

A terv, hogy 2021-2027 között 4265 milliárd forint megy a magyar vidékre, ez az eddigi összeg háromszorosa.

Ehhez elérhető uniós finanszírozás, amihez az eddiginél jóval magasabb társfinanszírozással száll be az állam. Folytatódik a Modern Városok Program is, és Orbán szerint civilizációs örökség a falusi életforma fenntartása, ezért lesz falutámogatás is.