A 2012-től megszűnt általános adójóváírást nagymértékben a mediánjövedelem feletti - igaz, nem a leggazdagabb - háztartások vették igénybe, főként amiatt, mert e családokban jellemzően magasabb a munkában álló családtagok aránya, míg a célzott kedvezmények nagyobb arányban segítik az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élőket - állítja a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányában az NGM három munkatársa. (Ezzel egyben kiegészíti az egykulcsos szja-ról született, nagy vihart kavart tanulmány állításait is.)

Vraka András, Szabó István és Hudecz Viktor dolgozata megállapítja, hogy a Munkahelyvédelmi Akciótervben bevezetett kedvezmények - noha elsődleges céljuk a foglalkoztatás minél hatékonyabb ösztönzése, nem pedig a szociális újraelosztás - jellemzően az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élő csoportok adóterheit csökkentik. Az egyes célcsoportokat elkülönülten vizsgálva arra jutottak a szerzők, hogy a fiatal munkavállalók, a képzetlen munkakörben dolgozók, a tartós munkanélküliség és a gyes, gyed után munkába lépők körében is jellemzően felülreprezentáltak a legszegényebb háztartásokban élők.

Úgy látják, az aktivitási ráta Magyarországon és Közép-Európa országainak jelentős részében elmarad az Európai Unió átlagától, amely egyes jól különhatárolható foglalkoztatási csoportnak tulajdonítható. Empirikus adatok szerint ezeknek a csoportoknak a munkakínálata erősebben reagál az adóváltozásokra, így az aktivitás, illetve foglalkoztatás bővítésének hatékony eszközei lehetnek olyan adókedvezmények, amelyek elérik ezeket a célcsoportokat.