A nyári megszorításokról szóló kormánydöntés idején az irányadónak számító tőzsdei gázár (TTF gáz) 100 köbméterenként 175-180 euró volt, vélhetőleg ennek ismeretében az aktuális forintárfolyammal adódott, hogy augusztusban és szeptemberben 732,4 forintot kell fizetnie az átlagfogyasztás feletti részre a magyar háztartásoknak. Ezt követően a kormányrendelet némi további emelésről szólt, hiszen októbertől decemberig 752,5 forintos köbméterenkénti árat határoztak meg - írja a Mfor.

A probléma azonban, hogy az elmúlt hónapokban Moszkva igen eredményesen manipulálta a piacot, és a gázcsapok elzárása, illetve a korábbinál jóval kisebb mennyiségek leszállítása miatt az európai országok pótlólagos keresletet támasztottak a piacokon, ami brutális áremelkedéssel járt. A TTF-ár drasztikusan megugrott, és a múlt hét végén 325 euró lett a tőzsdei jegyzés.

Hatalmas veszteség

Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánydöntés idején látott 720 forint körüli köbméterenkénti tőzsdei ár helyett most 1330 forint körüli szinteket látunk. Ez a majdnem dupla ár a megemelt árakhoz képest is óriási veszteséget jelent a szolgáltatást végző MVM-nek, illetve mivel a társaság állami kézben van, ezért végső soron az adófizető polgároknak. Arról nem beszélve, hogy a kedvezményes, rezsicsökkentett gázárakhoz képest a piaci árak 13-szoros szorzóval futnak.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a rezsicsökkentés keretében köbméterenként 102 forintért adott földgázon is brutális veszteség van. Amennyiben a hozzávetőleg négymilliárdos lakossági fogyasztás harmada kerül a fogyasztókhoz a rezsicsökkentett 102 forintos áron. Ezen pedig a mostani 1200 forintos veszteségnél kisebb (a változások júliusi bejelentésekor látott) 600 forintos köbméterenkénti veszteséget realizál az MVM, akkor is elmegy rezsivédelmi alap teljes összege (700 milliárd forint) csak ennek fenntartására.

Amennyiben az állam nem tudja érvényesíteni a piaci árat a kedvezményes mennyiség felett, annak egyenes következménye lesz, hogy más forrásból kell az itt keletkező bukót finanszírozni, amely előállhat (további) megszorítások eredményeként, amikor az eredetileg másra szánt pénzből fizetik ki a gázszámlát. A másik megoldás pedig, hogy az állam úgymond pótlólagos forrásokat teremt, ami köznyelvre lefordítva a bevételek növelését, vagyis valamilyen formában adóemelést jelent.