Hahn az interjúban hangsúlyozta: nincs kapcsolat az Európai Bizottság által Magyarország ellen, alkotmányos kérdések miatt indított úgynevezett kötelezettségszegési eljárás és a túlzottdeficit-eljárás között. Utóbbi problémája 2004 óta létezik és az ezzel kapcsolatos döntést már két évvel elhalasztották - emelte ki Hahn.

"Mivel minden tagállam elfogadta a hiánytúllépési eljárást Magyarország ellen, a Kohéziós Alap jövő évi kifizetéseinek felfüggesztése egyértelműen a következő lépés kellett, hogy legyen" - tette hozzá.

Hahn a Kohéziós Alapból történő felfüggesztéshez kapcsolódó szabállyal kapcsolatban elmondta, hogy az alapból a jövő évben kifizetendő összeg felét lehet felfüggeszteni, de abban is megállapodtak, hogy ennek a mértéke soha nem haladhatja meg az adott állam bruttó hazai össztermékének (GDP) a fél százalékát. Ezek alapján Magyarország 2013-as kifizetéseinek valójában csak 29 százalékát függesztenék fel - magyarázta a biztos. Mint mondta: mivel Magyarország felzárkózáshoz rendkívül fontosak ezek a források, olyan döntés született, ami lehetővé teszi, hogy ne kelljen a jövő évben a Kohéziós Alapból lehívható teljes összeget felfüggeszteni. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha Magyarország gyorsan cselekszik, semmi sem veszik el.

A kormány megértette az üzenetet

Arra a kérdésre, hogy egyesek szerint a kifizetések felfüggesztése jogilag aggályos, mert olyan eseményt szankcionálna, ami még be sem következett, a biztos leszögezte: "Még nem foganatosítottunk semmiféle szankciót".

A biztos szerint ez annak az üzenete volt, hogy csak szilárd pénzügyi és költségvetési alapokon érhető el gazdasági növekedés. A biztos szerint ezt meg is értette a magyar kormány, amit szerinte az a levél is jelez, amit Orbán Viktor miniszterelnök a bejelentés előtt a Bizottságnak elküldött, és amiben újabb megszorító intézkedésekről tájékoztatott.

"A bizottság részletesen megvizsgálja majd azokat a döntéseket, amelyeket Magyarország hoz a következő hónapokban, és ha úgy ítéli meg, hogy tényleg hatékonyan cselekednek, akkor javasolni fogjuk a felfüggesztés azonnali megszüntetését" - mondta a biztos.

Ezt várnák el

Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket várnának el Magyarországtól annak érdekében, hogy fenntartható módon 3 százalék alatt lehessen tartani a költségvetési hiányt Hahn elmondta:  a költségvetési deficitet csökkentő intézkedéseknek tartósnak és hitelesnek kell lenniük, nem pedig egyszerieknek, az intézkedéseknek pedig ellensúlyozniuk kell a 2010-től egyes szektorokra (pénzügyi, energia, távközlés, kereskedelem) kivetett különadók tervezett kivezetését.

"A magyar kormányt arra fogjuk kérni, hogy rigorózusan hajtsa végre reformprogramját, a Széll Kálmán-tervet" - mondta a biztos, aki szerint további megtakarításokra is szükség lenne, leginkább a közkiadások terén.

"Ha a jövőben létrejön a megállapodás az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal egy újabb pénzügyi támogató csomagról, akkor ezek, a fiskális célokat alátámasztó speciális, új intézkedések az alku feltételeinek részévé válnak. Ezt aztán negyedévente ellenőrizné az EU és az IMF" - tette hozzá.