A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa - a 10 bázispontos csökkentést valószínűsítő elemzői várakozásokra rácáfolva és az eddigi 25 bázispontos lépések folyamatát megszakítva - 20 bázisponttal 4,00 százalékról 3,80 százalékra csökkentette szerdai hatállyal az alapkamatot. A 13. egymást követő vágással a tavaly augusztusi 7,00 százalékról vitte le az alaprátát a testület, azaz egy év alatt gyakorlatilag megfelezték a kamatot.

A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa a kamatvágási sorozat lassítását, azaz 10 bázispontos mérséklést jelzett előre, de voltak szakértők, akik újabb 25-ös csökkentés mellett tették le a garast. Érdekes, hogy a Bloomberg által megkérdezettek közül a külföldi szakemberek többsége jósolta inkább a 10 bázispontot, míg a hazai elemzők között nagyobb volt a szórás, volt, aki 20 vagy 25 bázispontos csökkentést is elképzelhetőnek tartott.

Kép: Napi grafikonok

Az enyhítési sorozat lassítását prognosztizálók azzal érveltek, hogy fogy a levegő a folytatáshoz, de egy kis tere még maradt a jegybanknak, hogy mérsékelt kockázatok mellett 4 százalék alá vigye az alapkamatot az egy éve megkezdett, negyed százalékpontos lépésekben végrehajtott kamatcsökkentési ciklus új fázisának nyitányaként.

Maximalista a tanács

Beváltotta Matolcsy György jegybankelnök ígéretét az MNB monetáris tanácsa, amely 20 bázisponttal holnapi hatállyal 3,8 százalékra csökkentette a kéthetes jegybanki kötvények után fizetett kamatrátát. Matolcsy az előző ülést követően úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy kisebb lépésekben, de folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat. Ezt követően találgatás vette kezdetét az elemzők körében, hogy a Matolcsy által jelzett 10 bázisponttal, vagy esetleg kisebb vagy valamivel e fölötti mértékben fogja folytatni a jegybank a kamatvágásokat. A piacon lényegében 10 bázispontos kamatvágást áraztak a határidős kamatlábak, míg az elemzői konszenzus is a 10 bázispontra hajlott. Igaz elsősorban a külföldi szakembererek olvasták ki Matolcsy szavaiból a 10 bázispontot, a hazai elemzői kör sokkal megosztottabb volt az egy éve indított sorozat ütemével kapcsolatban.

A mostani vágás tehát a konszenzus által jelzett kétszerese, ezáltal sikerült a piacot kicsit megzavarni. A forint egyelőre nem is találja az irányt. A határidős kamatok azt jelzik, hogy ezen a szinten véget érhet a ciklus, ám a Napi Gazdaságnak nyilatkozó szakemberek többsége szerint némi tere maradt, hogy 3,75 százalék alá csússzon a sorozat, ám azt már kevesen tartották valószínűnek, hogy 3,50 százalék alá menjen.

Lassan itt a vége

Vagyis szinte biztos, hogy a kamatcsökkentési pálya végéhez közelít a jegybank. Valószínűleg a tanács azért is ment a piaci várakozás elébe, és vágott a vártnál nagyobb mértékben, mert a kamatciklus végének elérését a jelenlegi zavaros nemzetközi piaci környezetben nem akarják a tanácstagok elnyújtani. Elképzelhető, hogy valóban 3,50-3,00 százalék közé próbálják meg leszorítani az alaprátát, ami 10 bázispontos vágásokkal még fél évig tartana. Ez idő alatt már várható, hogy az amerikai jegybank bejelenti a monetáris politikájának átalakítását, ami könnyen megfordíthatja a globális tőkemozgások irányát, ennek pedig a feltörekvő piacok - így a magyar is - könnyen szenvedő alanyává válhat. Részben már az is, hiszen több országból, például az indiai deviza és állampapír piacról erőteljes a tőkekiáramlás.

A tanács tagjai valószínűleg számolnak azzal, hogy fogy az idő, ezért a kamatcéljuk eléréséhez bár egyfelől lassítani kellett a korábbi 25 bázispontos vágások ütemén, ám az idő rövidsége miatt minimalizálni akarhatták az ütemcsökkenés mértékét. Valószínűleg ennek a kalkulációnak lett az eredménye, hogy 25 bázispontos vágás helyett 20 bázisponttal folytatódik a sorozat.

Mi várható most?

Azt sem lehet kizárni, hogy tovább lassítják a vágásokat, vagyis a következű üléseken - ha esetleg még borúsabb lenne a külső hangulat - a mostani 20 bázispontos csökkentést is inkább hozzák lejjebb, például 10 vagy 15 bázispontra, mintsem berekesszék a sorozatot. Az is érv lehetett, hogy megágyaznak a kamatciklus végének, amit nem hirtelen fognak bejelenteni, hanem a lassítással előre beáraztatják a piaccal, így pedig menedzselhető módon tarthatják meg az utolsó vágást.

Összességében az látszik, hogy a vártnál kisebb mértékben lassítják a vágásokat, elképzelhető, hogy emiatt valóban szeretnék a piac által jelzetthez képest lejjebb, 3,5 százalék alá vinni a kamatot, miközben számolnak a nemzetközi környezet által befolyásolt időhorizont rövidülésével.