Január-februárban a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A nettó keresetek emelkedése - a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében - a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5 százalék volt.

Idén 4,7 százalékos bruttó és 6,2 százalékos nettó bérnövekedésre számítanak a Takarékbank elemzői. A reálbérek növekedése 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalék lehet, azonban érhetik még meglepetések az embereket. Egyes hiányszakmákban ugyanis gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások is tükröznek. Eközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése is. A minimálbér 5,7 százalékos növekedése ugyancsak növekedést eredményezhet.

Kapcsolódó

Eközben az infláció az olajárak tartós zuhanása miatt a reálbéreket 6 százalék közeli mértékben is emelhetik.  Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - írják a Takarékbank elemzői.

Az Erste Banknál erős nominális bérdinamikát várnak az idei év egészében. Reálértelemben tekintve pedig további szemmel látható gyorsulásra számítanak a nyár végéig, hiszen júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,7 százalékot. Várakozásuk szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek elsődleges motorja a háztartások fogyasztása lesz. Ezt a várakozásunkat megerősítette a februári keresetstatisztika is, hiszen ilyen erős - reálértelemben vett - bérnövekedési ütem egyértelmű támasza lehet a magyar konjunktúrafolyamatoknak.

Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss adatokkal kapcsolatban elmondta: ezzel több mint 3 éve folyamatosan emelkednek a reálkeresetek hazánkban.