Az OECD-vel kapcsolatos hazai egyeztetés fórumát korábban az OECD Magyar Nemzeti Bizottságának hívták, amely az együttműködésben érintett összes minisztérium és főhatóság képviselőit tömörítette. Az újjászervezett testület neve OECD Nemzeti Tanács, feladata, hogy egyrészt elősegítse Magyarország hatékony részvételét az OECD-ben, másrészt szakmai támogatást nyújtson az ország tagságából eredő kötelezettségeinek teljesítéséhez.

A tanács 21 tagból áll majd. Egyrészt 14 embert delegálnak az OECD-vel való együttműködésben érdekelt minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, valamint hét tag kerül ki - a kormány felkérése alapján - az autonóm államigazgatási szervek és egyéb intézmények vezetői közül. Rajtuk kívül a nemzetgazdasági miniszter eseti jelleggel az NT működésébe más szervezeteket és személyeket is bevonhat. A testület állandó meghívottként vesz részt a Magyar Köztársaság OECD melletti állandó képviseletét vezető nagykövet (jelenleg Mikola István) is.

A Tanács elnökét a nemzetgazdasági miniszter nevezi ki. A kormányhatározat szerint az NT üléseit szükség szerint, de legalább évente kétszer - az OECD éves programjának figyelembevételével - az elnök hívja össze. A Tanács működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat az NGM-ben működő titkársága látja el, amely az OECD bizottságaiban való magyar részvételhez kapcsolódó elektronikus dokumentumtárat is működtet.

A magyar kormány elsősorban a Széll Kálmán terv (SZKT) kapcsán fedezte fel magának újra az OECD-t, az utóbbi hetekben többször is úgy nyilatkozott, hogy tanulni szeretne a nemzetközi szervezettől. Április elején Matolcsy György meghívására az Ecofin gödöllői tanácskozásán járt Ángel Gurría OECD-főtitkára, aki szerint tanácsaik - amelyek a Going for Growth kiadványban is szerepelnek - röviden megfogalmazhatóak a magyar gazdaságpolitika számára: csökkenteni kell a társadalombiztosítási járulékot, a munkát terhelő adókat, az adócsökkentést pedig a kiadások visszafogásával kell elérni. Gurria szerint az SZKT alapveteőn összhangban van a szervezet javaslataival, jöhet megvalósítás, a végrehajtás ugyanis éppen olyan fontos, mint a terv.

Majd május 25-26-án tartották a párizsi székhelyű szervezet alapításának 50. évfordulója alkalmából miniszteri értekezletet, amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviselte. Az OECD az akkor napvilágot látott féléves gazdasági jelentésében úgy fogalmazott, hogy Magyarország hitelessége, s ezzel a forint árfolyamának stabilitása, illetve a külföldi tőke beáramlása azon múlik, hogy a kormány végrehajtja-e a fiskális konszolidációt, illetve a strukturális reformokat.

Az OECD Magyarország és az Orbán-kormány számára stratégiai partner - mondta Hidvéghi Balázs, az NGM nemzetközi és uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a kormany.hu-nak június 3-án. Budapest a klasszikus tagságon túlmutató együttműködést szeretne az OECD-vel kiépíteni. Az ott lévő rendkívül nagy mennyiségű tudás és tapasztalat egy olyan "kincsesbánya", amelyet nekünk, mint kormányzatnak és a gazdasági fordulatot végrehajtó országnak elemi érdekünk hasznosítani. Az SZKT elkészítése során is folyamatos volt a kormány és a szervezet közötti kommunikáció, továbbá a kormányzat a jövőben is jelentős mértékben figyelembe veszi az OECD szakpolitikákra irányuló javaslatait - mondta a helyettes államtitkár. Az újjáalakuló Nemzeti Tanács konzultatív testületként működik majd, a tervek szerint az alakuló ülés júliusban lesz.

 

Az OECD Nemzeti Tanács tagsága
Delegáló szervezetek:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Belügyminisztérium
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Külügyminisztérium
Miniszterelnökség
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Vidékfejlesztési Minisztérium
Központi Statisztikai Hivatal
Országos Atomenergia Hivatal
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Magyar Államkincstár
Nemzeti Innovációs Hivatal
Felkért szervezeti vezetők:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Gazdasági Versenyhivatal
Magyar Nemzeti Bank
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank)
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib)
Forrás: Magyar Közlöny