A külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, a kormány hetven katonát telepít az eddigi száz mellé Afganisztánba a terrorellenes küzdelem erősítése jegyében. A már ott állomásozó négyszáz mellé pedig további száz katonát küld a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar misszióhoz, ugyanis a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és egész Európa biztonsága szempontjából kritikus jelentőségű - húzta alá. Ezzel Magyarország 499-ről 669-re növeli a NATO küldetéseiben részt vevő katonái számát - tette hozzá Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy a NATO-tagországok 2014 szeptemberében tett két vállalása közül - amely szerint a szövetséges országok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra, annak 20 százalékát pedig fejlesztésre fordítják - az egyiket Magyarország a 2024-es céldátum előtt, már idén teljesítette. Idén a védelmi költségvetés 23,48 százaléka a fejlesztésekre megy. A védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást Magyarország legkésőbb 2024-re teljesíteni fogja - hangsúlyozta a miniszter.

Kapcsolódó

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarok nemzeti közösségére nehezedő nyomás az elmúlt időszakban ismét növekedni kezdett.
"Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán titkosszolgálat is beszállt a nyomásgyakorlásba. Abban reménykedünk, hogy a kellő társadalmi felhatalmazással és parlamenti többséggel rendelkező elnök jó irányba tereli a kárpátaljai magyarsággal összefüggő folyamatokat, és véget vet a magyar közösségre irányuló nyomásgyakorlásnak" - mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta azt is, hogy Görögország és Szlovénia mellett Magyarország a terrorizmussal foglalkozó megbeszélésen annak szoros összefüggését hangsúlyozta a tömeges migrációval. A terrorszervezetek arra kényszerítenek tömegeket, hogy elhagyják otthonaikat, az ellenőrizetlen migrációs hullámok pedig megteremtik a lehetőséget a terroristák számára, hogy ellenőrzés nélkül lépjenek át országhatárokat - mondta.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a NATO-tagállamok vezetőinek Londoni, december elejére tervezett informális találkozóját előkészítő miniszteri ülésen a szövetség egységének fontosságát hangsúlyozták. Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy nem szabad engedni azoknak a törekvéseknek, amelyek ezt az egységet megtörni, vagy gyengíteni kívánják. Valamint egyetértés mutatkozott azon javaslat körül is, amely szerint egy szakértői munkacsoport jönne létre a szövetség előtt álló kihívások értékelésére, majd javaslatokat fogalmazna meg azok kezelésére vonatkozóan - közölte a miniszter.