A madárinfluenza H5N8 vírustörzse 2014 novemberében jelent meg Európában, Magyarországon utoljára 2016-2017-ben kellett megküzdeni vele, de a januárban nálunk kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban. Ez nem volt váratlan - mondta a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója. Csorbai Attila emlékeztetett arra, hogy ősszel először Angliában észlelték, majd több más ország is jelezte a vírus jelenlétét, december-január hónapban pedig több lengyel baromfitelepen is kimutatták.

A terméktanács már az ünnepek előtt értesítette tagságát, hogy a közelgő vészhelyzetre figyelemmel mindenki tartsa be az országos főállatorvosi határozat minden járványvédelmi óvintézkedését. Arról is tájékoztattak, hogy a szabályokat be nem tartók eleshetnek az állami kártalanítástól, súlyos szabálytalanság esetén pedig a szervezetből történő tagkizárást kezdeményezik. Ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy az érintettek igyekeztek, illetve igyekeznek miden tőlük telhetőt megtenni a járvány elkerülése érdekében. Vannak még tennivalók, de a baromfitartó telepek járványvédelmi szintje javult az ágazatban a 2016-2017 évhez viszonyítva - mutatott rá a szakember.

Kapcsolódó

Csorbai Attila szerint a legtöbb baromfitelep megtette a szükséges óvintézkedéseket, az integrációk jelentős hányada pedig a korábbiaknál jóval szigorúbban ellenőrizte is, hogy a szóban forgó szabályok be vannak-e tartva. Január 14-én aztán megjelent az első, majd néhány nap múlva a második hazai eset. Elsőként, a Komárom-Esztergom megyei Ács településen egy nagy létszámú pulykatelepen mutatták ki a madárinfluenza H5N8 típusát. A bejelentéssel egy időben, az országos főállatorvos elrendelte az állomány megsemmisítését, a védő és megfigyelési körzetek kialakítását, a járványügyi nyomozást. Néhány nap múlva pedig egy Hajdú-Bihar megyei, létavértesi kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A vizsgálatok ezúttal is a betegség H5N8 altípusát mutatták ki, az állategészségügyi szakemberek pedig a mintegy 115 ezres állomány leölését már a gyanú alapján megkezdték. Az állomány leöléséből keletkezett kár csak ezen a két telepen egymilliárd forint körüli összeg - hívta fel a figyelmet.

Száz százalékos védelem nincs, a fertőzés kockázata azonban lényegesen csökkenthető - hívta fel a figyelmet a BTT elnök-igazgatója. Az agrárminiszter közelmúltban történt bejelentése pedig - miszerint 1-1 milliárd forintot szánnak a járványvédelmi védekezés támogatására a sertés- és a baromfiágazatban, de szükség esetén ez az összeg bővíthető - szintén komoly segítség lehet a termékpályának. Ez a forrás lehetőséget biztosít arra, hogy ott, ahol még mindig hiányoznak bizonyos járványvédelmi elemek, megtörténjenek a szükséges lépések.

Amennyiben erre a célra 2-3 milliárd forintot ráfordítható, akkor ez komoly járványvédelmi előrelépést jelenthet - vélekedett Csorbai Attila. Mint kifejtette, a különböző típusú baromfitelepek szerint eltérőek a költségek, de egy-egy telepen 6-7 millió forint körüli összegből jelentősen növelhető a védelmi szint. A támogatásra pályázni kell, de 50 százalékos önerő és 50 százalékos támogatási szint mellett akár 600-800 baromfitartó telepnek a járványügyi fejlesztése történhet meg így - hangsúlyozta.