A Központi Statisztikai Hivatal 2022 áprilisi mérése szerint a munkanaphatástól megtisztított termelés 4,7 százalékkal emelkedett, míg márciusban 4,2 százalékkal nőtt a termelés. 

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2022 márciusához képest 1,6 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó

A termelés bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás ellenben visszaesett. A másik két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlagot meghaladó mértékben nőtt.

A termelés az év első négy hónapjában 4,9 százalékkal nagyobb volt, mint 2021 azonos időszakában. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban az előző hónaphoz viszonyítva 1,6 százalékkal csökkent.

- A következő hónapokban újra növekedési pályára állhatna az ipari termelés, azonban az orosz-ukrán háború számos kockázatot jelenthet - kommentálta a várakozásokat alulmúló adatközlést Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője. Az Audi – a VW konszern más tagjaihoz hasonlóan – már bejelentette, hogy ukrán beszállítói problémák miatt vissza kell fognia a termelést, a hazai gyártásban azonban egyelőre csupán a harmadik műszakot érintette, csakúgy, mint a Mercedes hazai gyára esetében, míg a ipar többi részére is egyelőre beláthatatlanok a következmények. A háborús pusztítás, a szankciók, az orosz vásárlóerő várható zuhanása szintén beárnyékolja a kilátásokat. Bár a legtöbb autógyártó már bejelentette, hogy kivonul az orosz piacról, a chiphiány miatt még nem teljesített megrendeléseket más piacokon teljesíthetik, így rövidtávon nem az orosz piac kiesése, hanem a világon más megrendelők rendeléseinek teljesítése maradhat kihívás.

-Az ipari termelés az exportot támogatja, ez látszik a külkereskedelmi adatokból is, hiszen áprilisban nőtt az euróban számolt kivitel értéke, mégpedig 12 százalékkal. Ugyanakkor az import ennél jóval nagyobb mértékű többletet mutatott, 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit” - fogalmazott Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az adatokból egyértelműen láthatóak a magas energia-, nyers- és alapanyagárak, ezekből ugyanis Magyarország importra szorul. Emellett az erős belső kereslet, továbbá a forint leértékelődése is rontja a külkereskedelmi mérleget.