A piacnyitást elsősorban az áramszolgáltatók szorgalmazzák, mivel ettől remélnek kompenzációt a kormány által alacsonyan tartott hatósági árak okozta veszteségekre. Elemzők szerint a liberalizáció a nagyfogyasztóknak kínált áram árának csökkenését, egyben a kisfogyasztói árak növekedését hozná magával, ám kérdés, hogy politikai megfontolásokból a kormány milyen mértékben hagyja érvényesülni az árstruktúra piaci indíttatású átalakítását a kisfogyasztók esetében. A 25 százalékos piacnyitás a tucatnyi nagyfogyasztót - köztük a MOL-t, a Borsodchemet, a TVK-t - érinti. Szakértők szerint a szolgáltatók többsége már megkezdte a felkészülést a liberalizációra, az új struktúra részeként saját áramkereskedő cégeket is létrehoztak. A piac felszabadítása ismét felveti a befagyott költségek kérdését. Azokról az áramvásárlási szerződésekről van szó, amelyek a piaci ár kétszeresén 20 évre szóló megállapodásokat tartalmaznak Megfigyelők szerint nem hordoz új információt Matolcsy gázszolgáltatókra vonatkozó bejelentése sem, amely szerint a kormány legkésőbb az EU-csatlakozás időpontjában teljes mértékben liberalizálná a gázpiacot.