Az üzemanyagokra és élelmiszerekre vonatkozó árstop október elsejei kivezetése esetén akár 22-23 százalékra emelkedhet az infláció – írja a G7.

A két árstop kivezetése az előzetes tájékoztatás ellenére sincs kőbe vésve, de Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdán az Inforádióban arról beszélt, hogy mivel egyre drágább a fenntartásuk, előbb-utóbb ki kell vezetni azokat. Nagy szerint az ársapkák jó intézkedésnek számítottak, amíg átmeneti volt a helyzet, de az átmeneti helyzet állandóvá válása esetén nem fenntarthatók.

A miniszter korábban is beszélt arról, hogy a hatósági árakat előbb-utóbb ki kell vezetni. Június végén erről így fogalmazott: „október 1-ig tartanak az árstopok, remélhetőleg addigra enyhülni fog az infláció. Az árstopokból ki is lehet jönni, ez egyszerű, a rezsicsökkentésből viszont nem akar kijönni a kormány”. Azóta a kormány részlegesen nem csak az árstopokból „jött ki” a benzinárstop szabályainak módosításával, hanem a rezsicsökkentésből is. Az infláció pedig nemhogy enyhült, hanem júliusban 13,7 százalékra nőtt, augusztusban pedig a várakozások szerint 15-16 százalékra emelkedik.

A hivatalosan jövő héten megjelenő augusztusi inflációs adatokkal kapcsolatban a lap megkereste a CIB Bank vezető elemzőjét, Trippon Mariannt. Ő úgy látja, augusztusban az emelkedést az intenzív átárazások folytatódása fokozhatja, ami azt jelenti, hogy a vállalatok a növekvő költségeik miatt árakat emelnek.

Ársokk jönne az árstop után

Az élelmiszerek intenzív drágulása folytatódott, a ruházkodási cikkek esetében viszont szezonális okok miatt havi szinten csökkenés várható. Az üzemanyagok esetében a cégautókra vonatkozó kedvezmény kivezetése az augusztusi fogyasztói árindexben jelenik meg, a rezsicsökkentés változásait a KSH azonban csak szeptemberben számolja el – mondta Trippon, hozzátéve, hogy ez alapján augusztus egészére 15,5 százalékos inflációra számít.

Az általános inflációhoz júliusig az élelmiszerárak emelkedése járult hozzá a legjelentősebb mértékben. A hatósági árazás miatt a háztartási energia, a fűtés és az üzemanyagok drágulása nyomott maradt a a világpiaci áremelkedés ellenére is. Ez az augusztusra és szeptemberre vonatkozó hasonló felosztású adatokban már nem így fog kinézni.

Trippon szerint valószínűleg 2-3 százalékponttal dobja meg az árindexet a rezsiárak emelése, tehát szeptemberben 18 százalék körülire emelkedhet az infláció. Ugyanezt a számot becsülte a lapnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is szeptemberre.

A két árstop október 1-jei kivezetése komoly ársokkot jelentene, ezért Suppan valószínűbbnek tartja a hatósági árazás fokozatos kivezetését. Becslése alapján mivel az üzemanyagárak jelenleg nagyjából 50 százalékkal magasabbak, mint a hatósági ár, a teljes kivezetés az infláció 3 százalékpontos emelkedésével járna együtt. Az élelmiszerárakra vonatkozó hatósági árak kivezetése nagyjából 1,5-2 százalékpontos pluszt jelentene. A két árstop eredetileg beharangozott menetrend szerinti kivezetése tehát együttesen 4,5-5 százalékponttal növelné az inflációt,

ami októberben 22-23 százalékra emelkedne éves alapon.

Trippon szintén 22 százalékos éves inflációra számít októberben, ha eltörlik az árstopokat, nagy kérdés viszont, hogy a „lakossági piaci ár” a következő felülvizsgálatkor hogyan változik.

Az utóbbi időben egyértelműen pozitív fejlemény, hogy fontos nyersanyagárak indultak csökkenésnek, ugyanakkor a gázárak alakulása továbbra is aggodalomra ad okot.

Az elemző szerint az infláció decemberben tetőzhet, jövő év első hónapjaiban még rendkívül magas szinten maradhat, egyszámjegyű tartományba pedig jövő ilyenkor süllyedhet először. Éves átlagban idén 14 százalék felett lehet a pénzromlási ütem, és jövő év átlagában is kétszámjegyű tartományban lehet még az infláció.