A munkaerő-felmérés történetében először érte el minden megye esetén foglalkoztatási arány az 50 százalékot, ám az egyes megyék között természetesen vannak különbségek. A sereghajtó Somogyban például a 15 és 74 év közötti korosztály 50,5 százaléka dolgozik, míg az éllovas Győr-Moson-Sopron megyében ugyanez az arány már 61 százalékot tett ki.

Az országos 55,7 százalékos átlagot egyébként hét megye tudta meghaladni, ezek kivétel nélkül a Dunától nyugatra helyezkednek el - már ha Pestet is idevesszük. A többi megyében már nem ennyire rózsás tehát a helyzet, sőt, Zalában és Csongrádban még csökkent is a foglalkoztatási arány.

Fizetés: attól is függ, hol élünk

Az idei első félévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók adókedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete 159 300 forint volt. Persze nagyon nem mindegy, hogy éppen hol is dolgozunk, hiszen átlag feletti fizetést csak két helyen, Budapesten (204,5 ezer forint) és Győr-Moson-Sopron megyében (169,3 ezer forint) adnak a cégek.

Ehhez képest meghökkentő, hogy például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fővárosinak alig több mint a felét, 110,8 ezer forintot keresnek, de nem sokkal jobb a helyzet Békés (115,5 ezer) és Nógrád megyében (117,1 ezer) sem.

Bár a cégek számában kelet az erős...

Az országban június 30-án 1 millió 838 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, ami 0,2 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Abban nincs meglepetés, hogy az első helyen Budapestet találjuk, itt ezer lakosra 226 darab vállalkozás jut, miközben az országos átlag 172 darab.

Érdekesség viszont, hogy a főváros után a keleti megyék jönnek: Szabolcs-Szatmár-Bereg (203), Bács-Kiskun (189), Békés (187), Hajdú-Bihar (179), majd első nyugati megyeként Zala (178). A minden statisztikában az éllovasok között található Győr-Moson-Sopron ebben a kategóriában átlag alatt teljesít, hiszen ezer lakosra "csak" 155 cég jut, ám a legrosszabb statisztika sajnos nem meglepetés: Borsodban 111, Nógrádban 119 céget számolt a KSH.

...ám ez nem befolyásolja a beruházások mértékét

Óriási különbségeket mért a KSH akkor is, amikor az egy lakosra jutó beruházásokat mérte. A beruházások értékének 40 százaléka (!) például fővárosi székhelyű szervezetektől származott. Mindez másképp kifejezve: amíg Budapesten egy lakosra 406 ezer forintnyi beruházás jut, addig Nógrádban csak 57 ezer. Mindkét adat kilóg a sorból, hiszen amíg a fővárosi 2,2-szerese az országos átlagnak, addig a nógrádi körülbelül harmada, de az országon belüli különbségeket az is jól mutatja, hogy a fővárosi adat nagyobb, mint a sereghajtó öt megye (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Baranya, Somogy) teljesítménye összesen.

Budapestet egyébként Komárom-Esztergom megye követi 309 ezer forinttal, míg a képzeletbeli dobogóra Győr-Moson-Sopron fért fel 298 ezer forinttal. A 182 ezer forintos országos átlagot ezen felül egyetlen megye, Vas haladta meg, alig négyezer forinttal.

A kettészakadás a lakásépítésben is látszik

Nagy a különbség a megyék első félévi lakásépítési teljesítményében is. Az országos átlag tízezer lakosra vetítve 3,1 lakás, átlag körül, illetve afölött összesen öt megye - Győr-Moson-Sopron, Somogy, Pest, Csongrád, Zala -, és Budapest teljesített. Közülük is kiugró a Győr-Moson-Sopron megyei építés, amely négyszerese az országos átlagnak a tízezer lakosra jutó 13,3 lakással.

Négy megyében ezzel szemben egy új lakás sem jutott tízezer lakosra. A lista végén álló Borsod-Abaúj-Zemplén mindössze 0,4, Hevesben 0,6, Nógrádban 0,6, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 0,9 a tízezer lakosonként új lakások száma.