A portálnál kidolgoztak egy mérési módszert: Magyarországon az emberek vagyonának legnagyobb része az ingatlanuk, amiben laknak (a pénzügyi vagyon csak a háztartások töredékénél jellemző), ezért az ingatlanárak viszonylag jól követik az adott környéken lakók vagyoni helyzetét.

Első lépésben összegyűjtötték, hogy mely utcák esnek az egyes szavazókörökbe (ebből Budapesten 1408 darab van), és körönként kiszámoltuk az odatartozó utcákban jellemző ingatlanárak átlagát a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Utána pedig megnéztük a Fidesz jelöltjére vagy listájára leadott szavazatok arányát a 2014-es, 2018-as és 2019-es választási években.

Kapcsolódó

A tavaly és idén tartott választásokat vizsgálva kimondhatjuk, hogy 2014-ben még egyértelműen a Fideszre szavaztak a drágább budapesti környékek lakói, azóta meggyengült ez a kapcsolat. Míg 2014-ben megfigyelhető volt minél drágább egy környék, annál többen mentek el a Fideszre szavazni, addig ez 2018-ra már nem jelenthető ki.

A 2014-ben tartott választások idején a Fidesz helyi eredményei és a környékbeli lakásárak között még jelentős, közepesen erős kapcsolat mutatkozott. Tavalyra azonban ezen összefüggés erőssége lényegében megfeleződött. A Fidesz a III., a XII. és a XXII. kerületben még mindig inkább a drágább környékeken élőket tudja megszólítani. A város többi részén - főleg a II., a XV., a XVII. és a XXI. (és mellesleg az Airbnb-s lakáskiadásban különösen érintett V., VI. és VII.) kerületben - azonban ez már nem mondható el.

Hiába kedvezett tehát sok szempontból a tehetősebb rétegeknek a kormánypárt 2010 óta, az utóbbi három szavazás során kevésbé tudta a drágább fővárosi környékeken lakókat a saját javára mozgósítani. Sőt, ami azt illeti, a budapestiek nem is igazán hálásak a kormánypártnak. Ha azt vizsgáljuk, hogy az adott szavazókörökben milyen mértékben emelkedtek a lakásárak 2014 és 2018 között, illetve milyen eredményt el a Fidesz (ebben az esetben a 2019-es választáson), akkor egyenesen fordított összefüggést látunk.