Az intézmények méretétől függően öt-hét tagú testületek a felsőoktatási törvény közeljövőben várható módosításával jöhetnek létre a rektori konferencia javaslatának figyelembe vételével.

Palkovics László a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottai. A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó - az oktatásért felelős miniszter - által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. A konzisztórium egy olyan új típusú tanácsadó testület lesz, amely nem vállal felelősséget az egyes döntésekért, nem lesz vétójoga, de egyetértési joggal bír majd több területen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott ügy akkor kerülhet az egyetem szenátusa elé, ha azzal a konzisztórium egyetértett.

Egyetértési jogot a konzisztórium gyakorolhat a rektor személyét illetően, és ha öt jelöltből hármat támogat, akkor ez a három kerül döntésre a szenátus elé. Szintén egyetértési joga lesz az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.

A tagok számára külön javadalmazást nem terveztek, a felsőoktatási intézményektől kaphatnak költségtérítést. A konzisztóriumok létrejöttével az eddigi gazdasági tanácsok funkciójukat vesztik - mondta Palkovics.

Szavai szerint a konzisztóriumok nem előzmény nélküliek a magyar felsőoktatás történetében. A XVII. század második felétől kezdődően már megjelent az a megosztás, miszerint az akadémiai oktatási-kutatási tevékenység mellett volt egy fenntartói testület, a konzisztórium. Tagjait a király nevezte ki, és neki is tartoztak beszámolási kötelezettséggel.