A magyar vállalati szférában dolgozók 42,4 százalékát érintette a 2018-as minimálbér és garantált bérminimum emelése - derül ki egy, a Portfolio.hu birtokába került dokumentumból, melyben a Pénzügyminisztérium KSH adatokon végzett becslése olvasható.

Ebből 21,4 százalék, azaz 443 ezer munkás kapott minimálbért és 21 százalék, avagy 436 ezer dolgozó vitt haza bérminimumot. Ha ehhez a 879 ezres számhoz hozzáadjuk azt a 230-250 ezer főt, amely a munkaerőpiaci szakértők szerint az állami szektorban minimálösszegért dolgozók számát fedi, úgy kijön, hogy Magyarországon mintegy 1,1 millió olyan ember dolgozik Magyarországon, aki minimálbért vagy garantált bérminimumot kap.

Kapcsolódó

És lehet ez sem a teljes szám, mivel a tárca elemzése nem terjed ki a több mint 1 millió egyéni vállalkozóra és a 150 ezer fő körül mozgó közfoglalkoztatottra - ez utóbbiaknak ugye a minimálbérnél is alacsonyabb a bérük.

Amennyiben az ágazatok nézzük, úgy azt látjuk, hogy a szálláshely-szolgáltatásban, illetve vendéglátásban dolgozóknak a legrosszabb a helyzete, hiszen az itt munkát találók 64,7 százaléka a legkisebb bért viszi haza. Ettől kissé van lemaradva az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység - ide tartozik többek között a takarító, a kéményseprő és a úttisztító is - nemzetgazdasági ág, ahol tízből hatan dolgoznak a legkisebb bérért.

Budapesten a dolgozók mindössze 32 százalékát foglalkoztatják minimálbéren vagy bérminimumon, Fejér megyében 35 százalékát, míg Békés megyében ez az arány 60 százalék felett van. A részleteket nézve kiderül, hogy a közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió 40 százalék körüli aránnyal a jobban teljesítők közé tartozik, miközben a dél-dunántúli, az észak-magyarországi, valamint az alföldi területek 50 százalék körüli aránnyal képviseltetik magukat.