A növekedés vagy megszorítás kérdésének kapcsán azt mondta: csak az a politika lesz alkalmas tartósan a válságkezelésre, amely egyszerre tudja biztostani a politikai, a gazdasági és a társadalmi stabilitást.

Fellegi kijelentette, hogy a vele tárgyaló amerikai gazdaságpolitikai vezetők szerint a hagyományos fiskális fegyelemre épülő gazdaságpolitika nem tudja kezelni a jelenlegi típusú és mélységű válságot. Ezt támasztja alá, hogy számos ország és régió a recesszió irányába tart és a magyar adatok sem adnak okot az örömre. A gazdasági növekedéshez szükséges finanszírozási háttér Magyarországon ma csak nyomokban van meg, ezért az állam feladat ennek segítése, amiben kiemelt szerepe van az EU/IMF-megállapodásnak. A megállapodás szükséges de nem elégséges feltétele az államháztartási stabilitásnak és a növekedés beindításának - fogalmazott Fellegi.

Kapcsolódó

Nincs olyan eu-tagország, amellyel szemben 15-20 kötelezettségszegési eljárás ne folyna, sőt, vannak nagyobbak, amelyek ellen több mint száz, vagyis a kötelezettségszegési eljárások a normál ügymenetnek számítanak. Magyarországgal szemben sem három, hanem lényegesen több ilyen eljárás folyik, de ez nem a világvége.

De mi lesz a devizatartalékkal?

A Napi Gazdaság Online feltette a kérdést Fellegi Tamásnak, hogy igaz-e, hogy az IMF-nek a jegybanktörvénnyel valójában az a gondja, hogy a devizatartalékról a Monetáris Tanács (mt) döntene, nem pedig az MNB elnöke. A miniszter azt válaszolta, hogy a nemzeti bankon belüli hatásköri kérdésről vita volt, sőt ez volt az IMF vonatkozásában az egyik legfontosabb kérdés. Fellegi hangsúlyozta: a bank maga dönti el a belső feladatmegosztást, erről az szmsz rendelkezik, amit az mt egyhangú szavazással jóváhagyott. Megfelelő jogi és politikai garanciákkal biztosítani kell, hogy ez a jelenlegi vezetés mandátuma alatt fennmaradjon - tette hozzá Fellegi. (Kiemelés tőlünk - a szerk.)

Az IMF-tárgyalások kapcsán hangsúlyozta: nincs és nem is volt "török kártya", azaz nem akar időt húzni a kormány.

Minden reményünk megvan arra, hogy az IMF-tárgyalások június folyamán el tudjanak kezdődni és az őszi megállapodás a reális időpont. A tárgyalások elindításához két dologra van szükség Fellegi szerint: a már megszültett politikai kompromisszumos döntések törvényhozásban való megjelenítésére, valamint a tárgyalások konkrét menetrendjében való megállapodásra a partnerekkel.

Fellegi hangsúlyozta: nem az a fő kérdés, hogy augusztusban, szeptemberben vagy októberben születik-e meg a megállapodás, hanem az, hogy az összes kulcsszereplő - az EU, az IMF, az ECB, a kormány és az MNB - egybehangzóan azt az üzenetet küldje a piac felé, hogy a folyamat jó irányba, megfelelő tempóban halad, nincs szó politikai természetű időhúzásról, mindenki meg akar egyezni. Hozzátette: a folyamat ugyanakkor lehet lassabb, komplikáltabb a bonyolult gazdasági helyzet. Aláhúzta: a kormány számára egyértelmű, hogy az államháztartás és a gazdaság finanszírozása igényli az IMF-forrást.