Az IGYE meglepődéssel fogadja a Széll Kálmán Terv 2.0 által kilátásba helyezett intézkedéseket, amelyek - a 2011. évi kiadásokhoz viszonyítva - közel felére csökkentenék a gyógyszerkasszát, amivel tovább növelhetik a betegek, valamint a gyártók terheit. A sokszorosan megadóztatott, és a készítményeiket Magyarországon az európai gyógyszerárak 30-40 százalékáért értékesítő gyártók nem képesek további 10, illetve 40 milliárd forintos megszorításokat elviselni - olvasható az IGYE közleményében.
Az elmúlt időszakban kivetett krízisadók és egyéb intézkedések eddig is súlyos terheket róttak az iparágra. A gyógyszergyártó cégek 12 százalékos befizetési kötelezettségének mértéke 20 százalékra emelkedett, az orvoslátogatói díj 5 millió forintról a duplájára, 10 millió forintra nőtt, az újonnan megkötött támogatásvolumen szerződések újrakötése pedig jelentős visszafizetéseket eredményezett a gyártók részéről.
Az innovatív gyógyszergyártók és az iparág további szereplői - hozzájárulva a válságból való kilábaláshoz - elfogadták a kormány által életbe léptetett átmeneti megszorító intézkedéseket, noha a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy már ezen lépések is jelentősen sújtották az ágazat egészét, egyúttal befolyásolták a gyógyszergyártó vállalatok magyarországi működését. A Széll Kálmán Terv 2.0 ahelyett, hogy eltörölné ezeket az átmeneti krízisadókat, további elvonásokat helyez kilátásba.
Egyre rosszabbak a magyar betegek esélyei
Az innovatív gyógyszergyártó vállalatok szerint elérkezett az a pont, amelyen túl a gyógyszerkassza további elvonásai már nem pusztán a gyártók működésére lesznek hatással, de veszélybe sodorják a betegek gyógyszerellátásának biztonságát is. Jelenleg már Szlovákiában és a környező országok többségében is magasabb az egy főre jutó gyógyszerköltés, mint Magyarországon, így a magyar betegek egyébként is alacsony gyógyulási és túlélési esélyei nagymértékben romlanak.
Az IGyE tagvállalatai által kifejlesztett több száz készítmény jelentős része más gyógyszerekkel nem helyettesíthető, így azok használatának akadályoztatása esetén már legyőzöttnek hitt betegségek válnának ismét gyógyíthatatlanná Magyarországon. Márpedig akár csak további 10 százalékos árcsökkentés is ezen termékek közel felének társadalombiztosítási támogatásból való azonnali kivonására kényszerítené a gyártókat, mely legalább félmillió daganatos, pszichiátriai, anyagcsere és szív-, érrendszeri megbetegedésben szenvedő magyar beteg megfelelő gyógyszeres kezelését sodorná veszélybe.
Vissza a nyolcvanas évekbe
A gyógyszerek száma a világ minden táján, így Európa többi részén is egyre növekszik, és az elérhető innovatív, célzott terápiák száma is folyamatosan emelkedik, ezzel szemben hazánk az 1980-as években tapasztalt trend felé halad, amikor a jelenleg rendelkezésre álló több mint 4000 államilag támogatott gyógyszer helyett kevesebb, mint ezer készítmény volt kapható Magyarországon.
A Széll Kálmán Terv 2.0 egyelőre csak újabb kemény megszorító intézkedéseket sejtet, azonban kézzelfogható számokkal nem szolgál. Az IGYE álláspontja szerint mielőtt konkrét intézkedések születnének a megjellölt számok teljesítésére vonatkozólag, fontos megérteniük a döntéshozóknak, hogy nincs mozgástér az ágazaton belül, éppen ezért egy további 10, illetve 40 milliárd forintos megszorítás kritikus helyzetbe hozza az iparági szereplőket. Az IGyE szakmai egyeztetést szorgalmaz az ágazati szereplőkkel egy minden fél számára elfogadható megoldás kidolgozásában.
Legolvasottabb
Gyanús lett a sok nyugtamegszakítás, máris ott termett a NAV
Nyakunkon a kór, amitől mindenki félt, már a magyarok közt is elszabadult az új influenza
Mit szólt ehhez a Karmelita? Egy óra alatt beszakadt a forint, és kiderült valami az „amerikai védőpajzsról”
Egyre többen nem kérnek a céges karácsonyi bulikból
Sokk Európában: biztonsági kockázatnak minősítette Dánia az Egyesült Államokat
Ipari sokk Magyarországon: már a kormányváltás is szóba került a friss adatok után
Nekimentek az oroszok a belga banknak, bekövetkezhet a legrosszabb
Jön a következő Gondosóra-kör
Trump szerint mocskos és kegyetlen az EU – kiderült, mi áll a háttérben