A konzervatív Le Figaro szerint az Európai Bizottság megtette "az első politikai lépést az ügyetlen magyar miniszterelnökkel szemben", ami a "nyitánya lehet egy olyan erőjátéknak, amely gyorsan mozgósíthatja az európai fővárosokat és képviselőket Strasbourgban". Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentése csak "a figyelmeztető lövése volt egy, - úgy tűnik - előre eltervezett kampánynak az egykori antikommunista hős félresiklásával szemben".

A lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy az Európai Unió eddig - csak félszavakkal - a sajtó és az ellenzék megregulázását hányta a budapesti vezető szemére. Az EU-t azonban most már nyugtalanítja az is, hogy Orbán Viktor pártembereket helyezett a függetlennek tartott intézmények élére, s Brüsszel attól is tart, hogy "egy nap arra ébred, hogy egy Hugo Chávezt vagy egy Aljakszandr Lukasenkát talál a Duna-parton" - hangsúlyozta a lap.

Figyelmeztető lövés után a sortűz következik

A "második, azonnali sortűz politikai jellegűnek ígérkezik" - fogalmazott Jean-Jacques Mevel az Európai Bizottság által kilátásba helyezett figyelmeztető levelekre utalva, amelyekben Brüsszel három, közelmúltban elfogadott törvény "átírását akarja Orbántól kikényszeríteni".

A The Wall Street Journal európai kiadása szerint az Európai Bizottság szerdai bejelentései azt jelzik, hogy tovább romlott az EU és Magyarország viszonya. A lap EU-s tisztségviselőktől úgy értesült, hogy a brüsszeli bizottság megítélése szerint a bírák kötelező nyugdíjazási határidejének 70-ről 62 évre történő leszállítása sérti az életkor alapján való diszkrimináció uniós tilalmát. Az EU valószínűleg megtámadja azt a törvényt is, amely "a bírák és ügyészek kiválasztásának lehetőségét egyetlen hivatal kezében összpontosítja", valamint az adatvédelmi és a jegybanktörvényt - írta EU-forrásra hivatkozva a WSJE. "A központi bank függetlensége szentségnek számít az EU (alap)szerződésében" - jegyezte meg a lap.

Jöjjön Bajnai?

A The Economist az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos bejelentéseiről és a magyar belpolitikai fejleményekről közölt értékelő írást. A tekintélyes gazdasági-politikai folyóirat közép-kelet-európai blogrovatában (Eastern Approaches) megjelent cikk felidézi, hogy Brüsszel jogi eljárásokat is kilátásba helyezett egyes sarkalatos törvények miatt, emellett Magyarország Olli Rehn pénzügyi és gazdasági ügyekben felelős bizottsági alelnöktől is megrovást kapott az államháztartási hiány leszorítására tett, ám elégtelennek ítélt intézkedések miatt.

A The Economist szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök e héten megjelent hosszú, bíráló írása is "sokkhullámokat kavart" a politika és a média vezető köreiben, és a Fideszt is "megrázta". Ez érthető is: Bajnai Gordon technokrata kormány élén állt, amely stabilizálta a gazdaságot. Elődjétől, Gyurcsány Ferenctől eltérően nem volt tagja a régi kommunista elitnek, így "nem lehet rákenni a komcsi jelzőt". Kinézete modern, nemzetközileg pedig nagyra becsülik. A szerző szerint a Fidesz támogatottsága elpárolgóban van, és elemzők szerint "van üresedés a politikai piacon" egy centrista, üzletbarát, a demokratikus normák mellett elkötelezett párt számára. Bajnai, aki nem zárta ki visszatérését a politikába, nyilvánvaló jelölt lehetne egy ilyen párt vezetésére - áll a The Economist írásában. A folyóirat szerint "a bólogató emberekkel és vigyorgó lakájokkal körülvett" Orbán Viktor miniszterelnök jövője valószínűleg nem a magyar parlament aranyozott folyosóin, hanem Brüsszelben és Washingtonban dől el.