Akár a kukorica alternatívája is lehet a cirok a jövőben a száraz éghajlatú területeken. Nem beszélve arról, hogy jövedelmezően termeszthető.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója szerint a bár a 1970 és 2000 között 80-100 ezer hektáron termesztettek cirokot, ma már mindössze 20-22 ezer hektáron. A visszaesés a birtokszerkezet átalakítása, a nagyüzemi állattartó telepek megszűnése és a korszerűtlen fajták miatt történt.

Kapcsolódó

Ugyanakkor a cirok vetésterülete évről-évre dinamikusan emelkedik. Elsősorban azért, mert sok növénnyel ellentétben a cirok bírja a klímaváltozást: szárazságtűrése miatt az aszályos, gyenge adottságú földeken is jól megél és a kukorica alternatívája lehet. Ráadásul takarékosabb a kukoricánál: 40-50 százalékkal kevesebb vízre van szüksége. Aszályos körülmények pedig között termése legalább 15-20 százalékkal meghaladja a kukoricáét. Többek között alacsonyabb műtrágya- és növényvédőszer-költsége miatt a cirok nyereségesen termelhető.

Az állattenyésztők számára a cirok kedvező beltartalma alapján jó kiegészítője a szemestakarmányoknak, emellett olcsóbbá és biztonságosabbá teszi a takarmányszükséglet-előállítást is. Mivel a cirok glutén- és GMO-mentes, így az élelmiszer-előállításhoz kiváló alapanyag, továbbá a sör- és az alkoholgyártás is számolhat vele. A szegedi központú Gabonakutató Kht. tájékoztatója szerint az előbbiek mellett a hazai nemesítésű cirok bioenergia előállítására is alkalmas.