Az új szakképzési törvényhez és a felnőttképzésről szóló törvényhez kapcsolódva február 7-én megjelentek a végrehajtási rendeletek is, melyek február 15-én nagyobbrészt hatályba is lépnek. A változtatások egyik legfontosabb eleme az úgynevezett szakmajegyzék, amely felsorolja a 174 elsajátítható alapszakmát, 25 ágazatban.

A választék rövidebb annál, mint amit ma az OKJ kínál. A Blokkk.com szerint a legfontosabb, hogy miként lehet a naponta változó új ismereteket is elsajátítani a későbbiekben, az iskolában megszerzett alapokra építve.

Kapcsolódó

A kereskedelem új, hivatalos szakmajegyzéke három képzési tételből áll, azonban a blokkk.com szerint ebből csak kettő ad az eladótérben is hasznosítható tudást.

  • kereskedelmi értékesítő (3 év képzési idővel, 2 év érettségivel),
  • kereskedő és webáruházi technikus (érettségit is ad 5 év képzési idővel, egyébként 2 év érettségivel).

A hivatalos szakmajegyzékben van még egy, az idegen nyelvű ipari és kereskedelmi technikus képzés, három szakmairánnyal (általános gyártás, gépjárműgyártás, kereskedelmi logisztika, a tanulmányi idő 5 év alapfokú végzettséggel, 2 év érettségivel). Ez - l portál szerint - csak részben kereskedelem, és nem is igazán a boltban használható tudást ad.

Jelenleg összesen 11 kiskereskedelmi szakképesítés létezik az OKJ-ben, továbbá 10 rész szakképesítés. Egy miniszteri rendelet külön előírja, milyen esetekben kötelező a szakképesítés a boltban. Például a csemegepultban kötelező, de a zöldségesboltban már nem. Ha pedig valaki benzinkutasnak állt, de később csemegepultos szeretne lenni, akkor ez nehéz lesz a szakképesítési kötelmeket nézve.