A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény a hatósági jogkörök gyakorlását az MNB-n belül működő Pénzügyi Stabilitási Tanácshoz (PST) telepíti. A jegybanki közlemény szerint ugyanakkor, mivel nyilvánvalóan ellehetetlenítené a PST működését, ha a testületi döntéshozatali szervnek évente sok ezer ügyben egyedi döntést kellene hoznia, ezért a jogalkotó lehetővé tette, hogy a kiadmányozási jogot a PST ügyrendjében az MNB által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhassa át.

A törvényhez fűzött miniszteri indokolás egyértelműen kifejti, hogy "a törvény a rugalmasabb döntéshozatal érdekében lehetőséget biztosít arra, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács a (...) hatósági döntések meghozatala, valamint a döntést megtestesítő okirat aláírása is delegálható legyen (...)."

Kapcsolódó

A PST tehát a jogszabálynak és a teljesen világos és határozott jogalkotói akaratnak megfelelően alakította ki ügyrendjét, s ebben a kiadmányozási jog delegálását.

A Kúria mai két ítéletével a "kiadmányozás" szó jelentését kizárólag az okirat (döntés) aláírására vonatkozó jogként határozta meg, holott a - kétségtelenül régies - "kiadmányozás" szó tartalma az értelmező szótár és a világos miniszteri indokolás szerint is ennél bővebb: döntéshozatal és a döntést megtestesítő okirat aláírása is egyben. Éppen emiatt módosította a jogalkotó - indokolása szerint - az MNB törvényben korábban használt egyszerű "aláírás" szót a döntési jogkört is magába foglaló "kiadmányozás" kifejezésre.

Az MNB a jogszabály, az azzal összhangban lévő miniszteri indokolásban kifejtett világos és pontos jogalkotói akarat és a Kúria ítélete közt lévő ellentmondás feloldása érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul, valamint egyeztetést kezdeményezett a Nemzetgazdasági és az Igazságügyi Minisztériummal.

Fotó - MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba