Isten, áldd meg a magyart! kezdettel indul Magyarország alaptörvénye, amelynek újabb, negyedik módosítással egybeszekesztett, 30 oldalas változata április 1-jén jelent meg a Magyar Közlönyben. A hivatalos lapban aznap más kormányzati döntést nem publikáltak, csak az új alkotmányt. A negyedik módosítás már külön megjelent a közlönyben, március 25-én. Ez alkotmány részévé tette az Alkotmánybíróság (Ab) által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt.

Az Alaptörvény negyedik módosításának elnöki elfogadásával a kormány három év után elérte azt a célját, hogy kétharmados parlamenti többségének útjából minden akadályt eltüntessen. A módosítás és az államfői nyilatkozattal "szentesített" alkotmányjogi felfogás következtében ettől kezdve a magyar intézményrendszeren belül nincs semmilyen kontroll a kormány döntései felett, az Alaptörvénybe pedig gyakorlatilag bármi beírható - írta korábban elemzésében Political Capital Intézet.

Áder aláírta a módosítást, nem érdekelte, az kinek az ízlésével találkozik

Áder János két nappal a parlamenti szavazás után televíziós beszédében közölte, aláírja az alkotmánymódosítást. "Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - fogalmazott a köztársasági elnök az M1 Híradójában.

Az alaptörvény módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait - írta korábban az MTI.

A módosítás értelmében az Ab az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a köztársasági elnök akkor kérheti az Ab vizsgálatát az alaptörvényről és módosításairól, ha megítélése szerint az Országgyűlés nem tartotta be az eljárási szabályokat.

Ezt mind módosították

Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé, kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva a listát állító pártoknak. A változtatás előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, a választási eljárási törvény ugyanilyen tartalmú szabályozását.

A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Az alkotmány tartalmazza a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondták ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az Ab megsemmisítette az alaptörvény azon átmeneti rendelkezés amely kimondta, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről.

Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.
Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is.