A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tavasszal benyújtotta az Országgyűlés elé az új adócsomag-tervezetét, amely számos adónemet érintően tartalmaz átfogó módosításokat. A változások oka többek között a rendeleti szabályok törvényi szintre emelése, az uniós előírásokhoz való igazodás, valamint a gazdasági környezethez való alkalmazkodás.

Ágazati és extraprofitadók törvényi szintre emelése

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy több – eddig rendeletben szabályozott – ágazati és extraprofit adó most törvényi szintre kerül. Ennek eredményeként a különadók alkalmazása hosszabb, bizonyos esetekben határozatlan időtartamra is kiterjeszthető. A hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó különadó például 2026-ban is érvényben marad, és az adóalapot a 2024-es beszámoló alapján kell majd meghatározni. Az adó mértéke továbbra is sávos marad: 20 milliárd forintos adóalapig 8 százalék, e felett pedig 20 százalék.

Kapcsolódó

A biztosítók esetében a biztosítási pótadó szabályait is törvénybe foglalják, 2026-ig fenntartva a fizetési kötelezettséget. Emellett kedvező változás, hogy az adóalap-kedvezmény értékhatára a korábbi 8 milliárd forintról 20 milliárd forintra emelkedik, ami enyhítheti a kisebb piaci szereplők terheit.

A kőolajtermék-előállítók, valamint a kiskereskedelmi szektor számára is tovább élnek a különadók, változatlan tartalommal, de immár törvényi háttérrel. A biztosíték a hosszabb távú tervezhetőség, ugyanakkor ezek az adónemek továbbra is érezhető terhet rónak az érintett ágazatokra.

Új tranzakciós illeték az e-pénzszámlákra

A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjedése új szereplőket is érint: 2025-től az elektronikus pénzszámlákra – például fintech-szolgáltatásokhoz kapcsolódó e-pénz platformokra – végrehajtott tranzakciók is illetékkötelessé válnak. Ez az intézkedés új adminisztrációs és költségvonzatot jelenthet az érintett szolgáltatóknak.

„A tervezet valóban a Revolut, Barion stb. szolgáltatók elektronikus számláin végrehajtott tranzakciókra is kiterjeszti az illetékkötelezettséget, tehát mikor nem egy tényleges bankszámlát érint a fizetési művelet”

– válaszolta az Economx kérdésére Bajusz Dániel, az EY adó- és jogi tanácsadásért felelős senior menedzsere.

Kiemelte: szerintük várhatóan a szolgáltatók legalább részben át fogják terhelni az ügyfelekre az illetéket és egyelőre nem szólt semmit a javaslat arról, hogy ezt megint tiltaná a kormány, mint ahogy tavaly év végén átmenetileg nem engedték, hogy díjat emeljenek a bankok.

Bajusz
Bajusz Dániel – EY, Adó- és Jogi Tanácsadás, senior manager
Kép: EY

„De ez sokkal kevesebb ügyfelet érinthet, mint a hagyományos fizetési számlás művelethez kapcsolódó tranzakciós illeték, ezért elképzelhető, hogy ez tudatos döntés” – húzta alá.

TAO: új bejelentési lehetőségek és kedvezmények

A társasági adózás területén több fontos és részletesen szabályozott változás is várható. A határon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló adózók számára lehetővé válik, hogy a korábban – még külföldiként – szerzett részesedéseiket 75 napon belül bejelentsék a NAV felé. Ez a lehetőség visszamenőlegesen is alkalmazható a 2024. január 1. után, de még a jogszabály hatálybalépése előtt lebonyolított átalakulásokra.

Az adóalap-csökkentés szempontjából kedvező változás, hogy a felsőoktatási és tudományos kutatási intézményekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység után igénybe vehető kedvezmény felső határa 150 millió forintra emelkedik.

További fontos pontosítás, hogy a leválás – társasági adó szempontból – kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, még részleges nemteljesítés esetén is, amikor csak a nem teljesített rész arányában kell adóalapot módosítani.

Áfa- és nyugtaadatszolgáltatás: új kötelezettségek, halasztott határidő

A tervezet alapján az általános kötelező nyugtaadatszolgáltatás bevezetésének határideje 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-jére tolódik. Ez időt biztosít a vállalkozások számára az átállásra, különösen a technológiai háttér fejlesztésére.

Ezzel együtt azonban bővülnek az áfaalanyokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek: minden olyan okiratot, amely nyugtával egy tekintet alá esik (például e-nyugta, kézi nyugta, elektronikus pénztárgépes bizonylat), rendszeresen jelenteni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé – egyes esetekben azonnal, máskor három napon belül. Jogutódlás esetén a jogelőd adószámát is fel kell tüntetni.

„Az adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 1-jével csak az e-pénztárgépes dokumentumokkal (e-nyugták, e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok) bővülnek, azonban az ePG-k használata egyelőre opcionális, csak 2026 második felére várható a kötelező bevezetés első fázisa” – hangsúlyozta Bajusz Dániel.

Az ePG-k adatszolgáltatása egy beépített, automatikus funkció lesz, tehát ebben a kontextusban inkább az ePG rendszerek lefejlesztésével kapcsolatos felkészülési időről beszélhetünk, amelyet ismét relativizál az, hogy egyelőre önkéntes a dolog. Azt azonban mindenképp megállapíthatjuk, hogy az – opcionális – 2025. július 1-es indulásig gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy legyen a piacon működőképes ePG és vevői alkalmazás (a NAV-os fejlesztésűtől eltekintve), mivel a végleges technikai specifikáció csak április 16-án jelent meg, ami sem a fejlesztésre, sem az engedélyeztetésre nem biztosít elegendő időt egy július 1-es go live-hoz.

Az Economx kérdésére, miszerint mennyire megengedő a jogszabálytervezet ennek kapcsán, azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján elegendőnek tűnik a hozzávetőleg fél éves felkészülési idő a jogelőd adószámának és az eladó tagi adószámának adatszolgáltatására, ráadásul ez egy elég szűk kört érintő változás.

A manuális nyugtaadat-szolgáltatás gyakorlatilag a kézi nyugtákra (nyugtatömbök) és a számítógéppel kiállított nyugtákra vonatkozik majd. Az adatszolgáltatást 3 napon belül, napi szinten összesítve, adómértékek szerinti bontásban kell teljesíteni. Vagyis a riportálandó adatok volumene várhatóan nagyon alacsony lesz, gyakorlatilag napi szinten csak néhány számot kell majd begépelni. Ugyanakkor ehhez szükség lesz a napi szintű összesítő adatokra, és legalább háromnaponkénti (heti két- vagy háromszori) adatrögzítésre.

  • A kézi nyugtatömböket jellemzően mikrovállalkozások használják. Nekik – illetve a könyvelőjüknek – ez plusz adminisztrációként jelentkezik majd. Bár erre a felkészülési idő elegendőnek tűnik, feltehetően áttérnek majd ePG használatra a kézi nyugtatömb helyett. Ez is az adatszolgáltatás bevezetésének egyik célja.
  • Számítógépes nyugtakiállítást – akár tömeges jelleggel – végeznek nagyobb vállalatok is (például webshopok). A kisebb volumenben számítógépes nyugtákat kiállító vállalkozások feltehetően szintén áttérnek majd ePG használatra az adminisztráció csökkentése érdekében. A tömeges nyugtakiállítók esetén az ePG-re való áttérés nehézkesebbnek tűnik, tekintettel arra, hogy a gép-gép alapú, automatizált nyugtakiállításra – jelenlegi ismereteink szerit – az ePG rendszer nem biztosít lehetőséget. Így esetükben elképzelhető, hogy kénytelenek lesznek a manuális adatszolgáltatásnál maradni, amelyre ugyan elegendőnek tűnik a felkészülési idő, de plusz adminisztrációt jelent majd.

Globális minimumadó és számvitel

A globális minimumadóval kapcsolatos bejelentési határidők módosulnak. A kiegészítő adóalanyiság bejelentését az adóévet követő második hónap utolsó napjáig kell megtenni (naptári év szerint adózók esetében ez február 28.).

Számviteli szempontból a globális minimumadó alanyainak az adófizetési kötelezettséget passzív időbeli elhatárolásként kell nyilvántartani, amelyet a tényleges adóbevalláskor kell megszüntetni. Ez a módosítás az átláthatóság és a nemzetközi megfelelés irányába tett lépésként értékelhető.

Fenntarthatósági jelentések halasztása

A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó kötelezettségek hatálybalépését a jogalkotó két évvel elhalasztja. Ez azt jelenti, hogy a konszolidált fenntarthatósági jelentés első alkalommal a 2027-es üzleti évre válik kötelezővé. Az értékpapírjaikkal EGT-ország tőzsdéin jelen lévő, nem mikrogazdálkodó vállalkozások esetében ez az időpont 2028-ra tolódik.

Szja: új családtámogatási kedvezmények

A személyi jövedelemadó (szja) terén új kedvezmények lépnek életbe, melyek a családosokat célozzák. A 30 év alatti anyák, a két-, illetve háromgyermekes anyák, valamint a csecsemőgondozási, gyermekgondozási vagy örökbefogadói díjban részesülők adómentessége külön törvényekben kerül szabályozásra. Ennek megfelelően az Szja törvény fogalomrendszere is bővül, valamint módosul a kedvezmények érvényesítési sorrendje is, három különböző időpont szerint: 2025. július 1., 2025. október 1., és 2026. január 1.

További könnyítés, hogy a munkásszálláson történő elhelyezés adómentessége kiterjed a fióktelepen dolgozó munkavállalókra is, ezáltal szélesebb körben válik alkalmazhatóvá.

Adóigazgatás: hosszabb ellenőrzési határidők láncügyletek esetén

Az új szabályozás alapján, ha egy ellenőrzés több adózót érintő ügyletek láncolatára vonatkozik, akkor az adóhatóság a megszokott 90+90+90 napos határidőtől eltérően akár 365 vagy 540 napos határidőt is alkalmazhat – attól függően, hogy az adózó megbízhatónak minősül-e, illetve cégbejegyzésre kötelezett-e.

A feltételes adómegállapítási (APA) eljárások esetén visszakerül a rendszerbe az előzetes konzultáció lehetősége, ugyanakkor emelkednek az eljárási díjak. Szigorodnak a díj visszatérítésére vonatkozó szabályok is: ha az adózó kérelme elutasításra kerül, jellemzően megszűnik a visszatérítés lehetősége.

Érdemes felkészülni

„Az adócsomag egyik célja, hogy egyes, eddig kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket törvényi szintre emeljen, valamint igazodjon az uniós elvárásokhoz és a gazdasági környezet változásaihoz” – mondta Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.

Kiemelte: a módosítások többsége már a kihirdetést követően hatályba léphet, ezért különösen fontos, hogy a vállalatok időben megismerjék a tervezetet és megfelelően reagáljanak az őket érintő változásokra.