Megoszlik szakértők véleménye arról, érdemes-e a jelentős infláció miatt megemelni a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) éves bevételi értékhatárát - írja a Világgazdaság.

A katát 2013-ban vezették be, majd négy évvel később az eredeti, 6 millió forintos bevételi értékhatárt 12 millió forintra emelték, 2021 elejétől pedig 3 millió forintban határozták meg az egy megrendelő számára számlázható maximális összeget, efelett különadót kell fizetni.

Kapcsolódó

Egy dolog változatlan: 50 ezer forint a havi kata, illetve választható egy emelt összegű, 75 ezer forintos befizetés. Így – különösen a magas jövedelműek esetén – a kata szerinti adózás adott esetben csak 5 százalékos adófizetési kötelezettséget jelent. Az adónem  tényleges kulcsa tehát elinflálódott, ami adómorál-romboló hatású különbséget eredményezett a bérjövedelmek adóterhéhez képest - mondta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

Szerinte önmagában nem indokolt megemelni a bevételi értékhatárt, sőt kifejezetten káros lehet, mert tovább mélyítené a szakadékot a munkabér és a katás bevétel tényleges adóterhe között. „Ne feledjük, az adózás célja nem a munkaviszony kiváltása, hanem elsősorban a sok egyéni vevővel rendelkező kisvállalkozó, például fodrász, masszőr, taxis, virágkötő adózásának és adminisztrációjának az egyszerűsítése" - véli a szakértő.

Az Equilor vezető elemzője, Varga Zoltán viszont úgy véli, hogy abszolút jogos lehet az értékhatár emelése, hiszen a katát elsősorban a szolgáltatási szektorban tevékenykedők alkalmazzák. „A bevételi értékhatárt az infláció miatt érdemes lenne 15 vagy 18 millió forintra emelni. Ugyanakkor az alanyi áfamentesség felső határa is évi 12 millió forint, annak megemeléséhez viszont az EU engedélyére van szükség. Célszerű lenne a két értékhatárt egyszerre, azonos összegre emelni. Mivel az EU-val történő egyeztetések több hónapot is igénybe vehetnek, ez már inkább a 2023-as adóév vonatkozásában lehet aktuális" - tette hozzá Varga.