Németországban a konzervatív Die Welt és a baloldali Berliner Zeitung az online kiadásában, a Handelsblatt című üzleti lap a nyomtatott kiadásában közölt beszámolót a választások előtti belpolitikai helyzetről, amellyel a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió is foglalkozott.

A Die Welt Győzelem előtt Orbán Viktor címmel azt írta: Orbán Viktor újraválasztása biztos, és csak az a kérdés, hogy a miniszterelnök kétharmados többséggel kormányozhat-e tovább. A Fidesz négy év alatt "az igényeinek megfelelően alakította át az országot", és "komoly vetélytársa nem lett, ami nem csak a színtelen ellenzék hibája" - írta a Die Welt, hozzátéve, hogy Orbán nemcsak a hazai bírálatokat hessegeti el magától, de az EU, az Egyesült Államok és polgárjogi aktivisták "masszív bírálatai" hatására is csupán "kozmetikai jellegű engedményeket" tett.

A Jobbik profitálhat

A Berliner Zeitung Orbán versenytárs nélkül címmel közölte Ukrich Krökel összeállítását, aki kiemelte, hogy az "uniós partnerek alig érdeklődnek" a jobboldali populista magyar miniszterelnök iránt, aki "győzedelmes újraválasztás előtt áll". Orbánnak nincsenek "említésre méltó" ellenfelei, és a balliberális ellenzéki szövetség elnevezése, a Kormányváltók a vágyálom kifejeződése, és az elégedetlen választók szavazatait "mindenekelőtt a nyíltan rasszista Jobbik kapja majd meg".

A Handelsblatt beszámolója mellett kommentárt is közölt. A szerző, Hans-Peter Siebenhaar A nemzeti eszme győzelme című írásában kiemelte, hogy Orbán Viktor győzelme annyira biztosnak tűnik, "mint az ámen a templomban". A kormány az országot az utóbbi négy évben "nacionalista irányba" állította, de továbbra is virágzik a korrupció és a nepotizmus. A miniszterelnökhöz és a Fideszhez közel álló "oligarchák klikkje" elsősorban az állami megrendeléseket szerzi meg - tette hozzá, megjegyezve: "botrány, hogy Orbán Magyarországában mindez már nem is botrány". A szerző úgy vélte, Orbán Viktor EU-ellenes, az EU-t csupán "pénzforrásnak" tekinti, és az európai integráció eszméje "idegen számára".

Szabad, de nem korrekt választások lesznek

A Deutschlandfunk Szabad, de nem korrekt címmel közölte Stephan Ozsváth összeállítását. A szerkesztő számos szakértőt és baloldali politikust megszólaltató anyagában kiemelte, hogy a választás győztese várhatóan ismét a Fidesz lesz, "köszönhetően a párt igényeire szabott több mint 800 törvénynek is, amelyek bebetonozzák a hatalmát". A rádió anyaga szerint az utóbbi négy év folyamatait egyebek mellett az irányított demokrácia, valamint a putyinizáció és a berlusconizáció fogalmaival lehet megragadni, a válságból és a jobb- és baloldal közötti mély megosztottságból pedig a Jobbik profitálhat.

Elkeseredett magyarországi kampányról ír pénteki számában a Financial Times európai kiadása. Tudósításában a szerző, Kester Eddy rámutat, hogy a 8 millió választópolgár harmada bizonytalan, de a felmérések a Fidesz magabiztos előnyét mutatják. Eddy szerint az ellenzék az elmúlt négy év egyik "vívmányának" az új választási törvényt tekinti, amelyet szerintük a kormány a pártok közötti egyeztetés nélkül "nyomott keresztül" a parlamenten, és amely bírálói szerint a kormánypártoknak kedvez. "Ez, azzal párosulva, hogy a kormány erős befolyást gyakorol a médiára és a hirdetési lehetőségekre, a pénzügyi erőforrások nagymértékben egyenlőtlenek, és az ellenzék szerint az állami és önkormányzati dolgozókra nyomást gyakorolnak, a legelkeseredettebben vitatott szavazássá teszi ezt a mostanit" - írta Eddy.

A hatalmi polip

A magyar igazságszolgáltatás és média megpróbál ellenállni a hatalmi polipnak címmel közölt felcsúti tudósítást a Le Monde. A balliberális francia napilap szerint az alig 1700 lakosú Felcsúton épülő "luxus és giccses benyomást keltő" 3500 férőhelyes stadion mértéktelennek tűnik. A cikkszerző, Alain Salles megemlítette, hogy Felcsút a témája a településen nem szívesen látott Ferenczi Krisztina Narancsbőr című oknyomozó kötetének is, amely a hatalomhoz közelállók állami földszerzéseivel foglalkozik.

Több sikerkönyv is leleplezi Orbán Viktor és tekintélyelvű populizmusának módszereit - emlékeztetett a lap. Idézte a lap Georges Károlyit, az európai kutatásokkal foglalkozó Károlyi József Alapítvány részéről, aki szerint "az apparatcsikok túl sok hatalmat őriztek meg a gazdaságban és a médiában, ezért természetes, hogy a Fidesz emberei újjáépítsenek valamit".

Kuminék nem minden igazságszoltáltatási döntéssel elégedettek

Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint a kormánynak muszáj volt lépéseket tennie, miután az ország gazdasági szükségállapotba került. "De van ellenzéki média, a Klubrádió továbbra is sugároz, az igazságszolgáltatás hoz olyan döntéseket, amelyekkel mi nem vagyunk elégedettek" - mondta Kumin.

Orbán és az egyház kapcsolatával foglalkozik internetes kiadásában a Le Monde. A lap emlékeztet, hogy a kálvinista családból származó kormányfő, aki pályafutása elején egyértelműen elhatárolódott a vallástól, az utóbbi négy évben szorosabbra fűzte kapcsolatait a katolikus egyházzal és a keresztény értékek védelmezőjévé vált. A lap idézi Jakab Attila vallástörténészt, aki szerint "a közélet erőszakos keresztény hitre térítése folyik", "bizánci típusú társadalmi-politikai rendszer kiépítésének, a politikai és vallási hatalom egymásba fonódásának a tanúi vagyunk".  A cikk szerint az egyházi finanszírozásnak az egykulcsos adó bevezetése révén történt csökkenése részleges kompenzálásával a kormány növeli befolyását az egyházakra.

Ungváry Krisztián történész szerint azért nem teszik közzé a kommunista titkosrendőrségnek az aktáit, mert kiderülne, hogy több egyházi vezető is együttműködött a kádári rendszerrel, Jakab Attila szerint Orbán Viktor nem akarja megfosztani magát egy ilyen eszközről, amellyel "zsarolhatja" az egyházi hierarchiát.

Siker vagy önkény?

A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap "Magyarország: siker vagy önkény?" címmel közölt írást. Valóban vannak mérhető gazdasági sikerek, ezeket viszont részben a befektetők, főleg a bankok rovására kivetett különadók által tudták elérni. A bankadót Budapest határozatlan ideig meghosszabbította, és a szerző szerint ez az adó mutatja, hogy Orbán nem unortodox, hanem önkényes gazdaságpolitikát folytat. A cikkíró szerint eddig a pártok mindig drága és a végén nem finanszírozható választási ígéretekkel nyertek. Orbán most szakít ezzel a trenddel és "nemzeti jelszavakkal fogja meg a választóit, nem pénzügyi kérdésekkel."

Nincs izgalom a vasárnapi parlamenti választásokkal kapcsolatban Magyarországon - a Fidesz biztos nyerésre számíthat - írta a Der Standard című osztrák lap. "Orbán saját igényeire és ízlésére formálta az országot" - utalt az elmúlt időszak jogalkotási gyakorlatára a szerző. A lap előrejelzése szerint a vasárnapi választáson az lesz a kérdés, hogy Orbán Viktornak és jobboldali nemzeti pártjának sikerül-e ismét elérni a kétharmados többséget.

Holtponton a macska-egér játék

A Der Standard Holtpontra jutott a magyar macska-egér játék című kommentárja szerint "Viviane Reding Orbán Viktor ellen - brutális volt". A szerző felsorolta a magyarországi intézkedéseket bíráló EP-jelentések sarokpontjait. A magyar miniszterelnök "részben vagy egészben teljesítette az elvárásokat, de újabb (szóbeli) provokációval jött elő. Mára lenyugodott a helyzet. Holtpontra került."

A Der Standard a paksi atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi megállapodás aláírásáról szóló cikkben emlékeztetett arra, hogy a Roszatom két új reaktorral bővíti ki a paksi atomerőművet, amihez Magyarországnak orosz állami bankok nyújtanak hitelt. Magyarország így tízmilliárd euróval lesz Moszkva adósa. A cikkíró szerint "megkérdőjelezhető a 10 milliárd euró adósság kérdése. Orbán hatalomra lépése után azt jelentette be, hogy az adóssághegyet, amelyet az elődei hagytak, leépíti. Ez csak igen szerényen sikerült."

A magyar kormány és az Európa-pártiság

Magyarország európai elkötelezettségét hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU-kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára abban az interjúban, amely a német nyelvű Luxemburger Wort pénteki számában jelent meg. Prőhle abból az alkalomból nyilatkozott a luxemburgi lapnak, hogy Magyarország újranyitotta a 2009-ben takarékossági okokból bezárt luxemburgi nagykövetségét. A lap emlékeztetett, hogy Jean Asselborn szocialista párti luxemburgi külügyminiszter az Orbán-kormány vélt antidemokratikus intézkedései miatt 2012-ben követelte a Magyarország EU-miniszteri tanácsi szavazati jogának megvonásához vezető jogi procedúra megindítását. Prőhle leszögezte: a magyar kormány egyértelműen Európa-párti politikát folytat, a közvélemény-kutatások világos EU-párti többséget jeleznek, és a miniszterelnök szinte mindennap hangoztatja, hogy Magyarország szilárdan lehorgonyzott az EU-ban. Magyarország számára fontos, hogy a külföldi befektetők számára vonzó legyen, és a nemzetközi színtéren felelősségteljes partnernek mutatkozzon, amit az ukrajnai válságban elfoglalt álláspontja is bizonyít.

Túl sok volt a bírálat?

Könnyen elképzelhető, hogy a Fidesz-KDNP ismét kétharmados parlamenti többséget szerez a választásokon - állapítja meg budapesti riportjában a Dagens Nyheter című svéd liberális napilap berlini tudósítója.

Kevés európai kormányt ért annyi nemzetközi bírálat, mint a magyart, talán éppen emiatt nagy a támogatottsága a Fidesznek - véli Jan Lewenhagen a lap nyomtatott változatában csütörtökön megjelent kétoldalas riportban. A tudósító szerint figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszédei közben nem hadonászik és nem emeli fel a hangját, fellépése egyáltalán nem mesterkélt.

A kormányt támogató Békemeneten szemmel láthatóan "teljesen normális magyar emberek" vettek részt. Lewenhagen számára feltűnő volt, hogy sem Budapesten, sem Dombóváron, ahol Orbán szintén tartott kampánygyűlést, nem lehetett látni európai uniós zászlókat. Úgy véli, az, hogy a miniszterelnök vitába száll Brüsszellel, a szélsőjobboldali Jobbikkal szembeni választási küzdelem része.

Nincs esélye az ellenzéknek

A magyarországi kampányfinissel foglalkozik pénteki cikkében a Rzeczpospolita című lengyel napilap, amely szerint a gyenge ellenzéknek semmilyen esélye sincs arra, hogy elvegye a kormánypálcát Orbán Viktortól. Jaroslaw Gizinski, a konzervatív újság külpolitikai szerkesztője a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök, illetve az egyesült baloldali-liberális ellenzék kampányfinisben nyújtott teljesítményét összehasonlítva megállapítja, hogy az ellenzék képtelen ugyanolyan nagy tömegeket mozgósítani, mint a Fidesz. A baloldal gyengesége és bénultsága különösen szembetűnő a Fidesz profi módon kivitelezett kampányának fényében - írja a lap.

Bár vezető kormánypárti politikusok óvatosságra intenek, emlékeztetve a Fidesz 2002-es meglepetésszerű választási vereségére, ez a lehetőség most nem tűnik valószínűnek, az öt legnagyobb közvélemény-kutató intézet utolsó felmérései egybehangzóan a Fidesz döntő fölényét mutatják. A baloldal gyengeségéből a Jobbik is profitál, amelyben sok, a fő politikai erők agresszív választási küzdelmétől megcsömörlött szavazó harmadik erőt lát, noha a párt cigány-, zsidó-, külföldi tőke- és EU-ellenes retorikája nem változott. Az LMP gyenge szereplése miatt a szerző szerint megtörténhet, hogy az új Országgyűlés a rendszerváltás óta először hárompárti lesz.

Krzysztof Varga a Gazeta Wyborcza napilapban leszögezi: "már a meccs kezdete előtt" egyértelmű, hogy a győztes Orbán Viktor és a Fidesz lesz. Négy pontban foglalja össze Orbán sikerének okait. A szocialisták 8 éves kormányzásuk alatt padlóra küldték a gazdaságot, Orbán a nemzeti méltóság helyreállítását hirdeti, amelynek pozitív visszhangja van a társadalomban, különadókat vet ki a "kapitalistákra", miközben pénzbeli támogatásokat juttat az embereknek, végül olyan modern politikus, aki mesterien kezeli a médiát, kielégítve annak szenzációéhségét, futballozik, és a "kamerák előtt küzd a gátakon az árvízzel". Ezek populista tettek, de a populizmus beigazolódik - állapítja meg.