Bagóért kapja meg az amerikai Microsoft a finn Nokia mobiltelefon-üzletágát − állítja Tero Kuittinen, az Alekstra tanácsadó cég elemzője. A 7,2 milliárd dolláros ár a veszteségesen működő divízió bevételének 0,33-szorosa, ami fele annak, mint amennyit a Google fizetett a Motorola szintén veszteséges mobilágazatáért 2012-ben. Mások szerint nem lehet megítélni, hogy mennyit ér egy olyan portéka, amely folyamatosan veszít piaci részesedéséből és kétséges, hogy nyereségessé tehető-e. A Nokia a Samsung mögött a világ második legnagyobb mobiltelefon-gyártója, de készülékei főként olcsóbb mobilok, amelyektől fokozatosan elfordulnak a vevők. Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója szerint lelassította a termékfejlesztést, hogy a két vállat egymástól függetlenül birtokolta szabadalmait. Ugyanakkor a nagy szervezetek egyesítése − különösen a technológiai ágazatban − óriási kihívást támaszt a résztvevőkkel szemben. A Google például tavaly 12,5 milliárd dollárért megvásárolta a Motorola Mobilityt, ám eddig egyáltalán nem tudott életet lehelni szerzeményébe.

A Microsoft részben kényszerűségből lépett, mert fennállt a veszélye annak, hogy egy másik nagy cég veszi meg a Nokia mobilrészlegét, ami akár kezelhetetlen helyzetet is teremthetett volna, miután a finn vállalat három éve átállt a Windows Phone használatára okos telefonjain. A vállalat részvényeseinek egy részét ugyanakkor ez a megoldás sem fogja megnyugtatni, ugyanis a Mircorosft ezzel belemerül a mobiltelefon-piac késhegyig menő versenyébe, ahelyett, hogy minden erejét busásan jövedelmező szoftverágazatára koncentrálta volna. A vállalat részvényei öt százalékkal gyengültek a tegnapi bejelentés nyomán.

A Nokia papírjai viszont csaknem 40 százalékos pluszban is voltak, igaz, valamivel négy euró feletti áruk nevetséges a cég legszebb napjaiban, 2000-ben elért 65 dollárhoz képest. A Nokia uralta a világ mobilpiacának 40 százalékát 2007-ben, ám részesedése mostanra 15 százalékra zsugorodott. A finnek ettől függetlenül nagy veszteségként élik meg a mobilágazat eladását. A Microsofttól három éve igazolt Stephen Elop vezérigazgatót − aki jó kerítőként tető alá hozta a Windows Phone operációs rendszer és a Nokia telefonok házasságát és most levezényli az egyesülést, majd visszatér korábbi munkaadójához − Finnországban sokan eleve a Nokia bevételét segítő trójai falónak tekintették, amit most igazolva látnak.

A Nokia − amely 148 éve fafeldolgozóként kezdte, majd volt tévégyártó is − pályájának csúcsán a finn export 16 százalékát adta. A Microsofttal február óta tárgyaltak a mobilüzletág eladásáról, ami ötvenszer került az igazgatóság elé, mielőtt a testület fájó szívvel beadta volna a derekát. A cég tevékenysége mostantól a mobiltelefon-hálózatok eszközeinek gyártására szűkül, ahol a svéd Ericssonnal és a kínai Huaweijel kell megküzdenie.

Kép: Reuters