Oroszország minden dimenzióban sokkal gyengébb, mint a Szovjetunió volt, gazdaságilag, demográfiailag tovább gyengült, és az Ukrajna elleni háború után darabokra hullhat – jelentette ki a professzor, akit az Index idéz.

Emlékeztetett, a hidegháborút követően számos változás történt a geopolitikai térképen. A Szovjetunió összeomlása nyomán új nemzetállamok jöttek létre, közülük néhányan demokráciaként, de mások nem. Jó példa erre Közép-Európa és Délkelet-Európa az első világháború után, illetve a Brit Birodalom a dekolonizációt követően – tette hozzá.

Gerard Roland professzor a hanyatló birodalmakról elmondta,

azok nem rögtön dőlnek össze, sőt az utolsó leheletükig agresszívak lehetnek. Rámutatott, hogy például a Szovjetunió a második világháborút követően megszállta Közép-Európát, Kína pedig megszállta Tibetet annak ellenére, hogy akkoriban meglehetősen gyenge volt.

Oroszország folyamatos agressziója azt mutatja, hogy a birodalmi hatalmak továbbra is képesek és hajlandóak terjeszkedni - fogalmazott. A sztárközgazdász szerint a modern világban a birodalmak halálra vannak ítélve – legalábbis abban a formában, ahogyan korábban ismertük őket.

A mai világban valóban kevésbé valószínű, hogy új birodalmak alakulnak ki, mint például az ISIS kalifátus

— tette hozzá.

A leendő birodalmakat nagy valószínűséggel kialakulásukat megelőzően szétzúznák, mivel a modern világban a nemzetközi közösség többnyire ellenzi az agresszív terjeszkedést és a hatalmi ambíciókat. A történelemben visszatérő elem, hogy a birodalmi rivalizálás gyakran a hanyatlás és újjáéledés fázisaihoz vezetett – figyelmeztetett.

A birodalmi terjeszkedés korábbi fő jutalmai, mint a föld, a természeti erőforrások és a rabszolgák, ma már sokkal kevésbé fontosak. A modern világban az emberi tőke a növekedés fő hajtóereje, és nem lehet könnyen rákényszeríteni, hogy termelékeny legyen — fogalmazott a közgazdász. Hozzátette, hogy a nacionalizmus, amely a 19. századtól fejlődött ki, hozzájárult a nemzetállamok létrehozásának követeléséhez, különösen a birodalmak uralma alatt álló területeken.

A nacionalizmus éppen a nemzeti identitásra, a közös kulturális hagyományokra, nyelvre, vallásra és történelemre alapozott összetartozás érzését erősítette, ami gyakran ellenálláshoz vezetett a külső hatalmak uralma ellen és a nemzeti önrendelkezés igényéhez vezetett.

Részletesen beszélt azokról a nemzetállamokról, amelyek a nacionalizmus ideológiájával jöttek létre és gyakran törekedtek az etnikai homogenitásra a nemzet határain belül.

Szerinte a nemzetállamok, különösen a nem demokratikus formájukban, inkább befelé forduló és a külvilágtól elzárkózó államok. Elutasítják a bevándorlást, többnyire ellenségesek a külföldi tőke gazdasági térhódításával szemben, korlátozott lehetőségeket látnak a nemzetközi együttműködésben, és általában véve a nemzetközi kapcsolatok realista szemléletét vallják — sorolta a közgazdász.

A nemzetállamokban valóban nagyobb eséllyel tapasztalhatók súrlódások, melyek a nemzeti és etnikai határok tökéletlen átfedéséből adódnak – vélte a professzor, ki úgy látja hajlamosak elnyomóak lenni a bennük élő kisebbségekkel szemben, agresszívak a szomszédos országokkal szemben, amelyek etnikai társnemzetiségeket fogadnak be.

Számomra az Orbán Viktor alatti Magyarország nagyon jó példája annak, hogyan legyen egy nemzetállam illiberális belül és védelmezője a szlovákiai és romániai magyaroknak

– fogalmazott Gerard Roland.

A közgazdász szerint inkább az lesz a járható út jövőben, hogy kis demokráciák nagy, nemzeteket felölelő szervezeteket hoznak létre, amelynek a szabályait saját magukra nézve is elfogadják. Ezzel sikeresen felvehetik a harcot a születőben lévő birodalmakkal, főleg ha olyan védelmi szervezeteket működtetnek, mint a NATO – zárta előadását a professzor a Kornai János 95 emlékkonferencián, amelyen előadásának központi témája a nemzetközi kapcsolatok és a geopolitikai viselkedés volt, melyet különböző politikai rendszerek szemszögéből vizsgált.

Washington és Moszkva illúziói is szertefoszlottak Ukrajnában

Kemény szavakkal bírálta az amerikai és az orosz hírszerzést Edward N. Luttwak, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának tanácsadója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Ludovika Fesztivál előadója szerint sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem számított arra, hogy az ukrajnai háború ennyire elhúzódhat. Bővebben>>>