A felperes azért nyújtott be keresetet az alperes ellen, mert szerinte az utóbbi által kötött szerződések egy része – a köztük létrejött megbízási szerződés rendelkezésétől eltérően – idő előtt megszűnt, így az alperest jutalék-visszafizetési kötelezettség terheli. Az alperes a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 236. § (3) bekezdése értelmében érvénytelenségi kifogást terjesztett elő annak megállapítására, hogy a megbízási szerződés tisztességtelen kikötéseket tartalmaz, így érvénytelen. Az elsőfokú bíróság a pert megszüntette, és elrendelte az iratok áttételét a Fővárosi Bírósághoz. A Polgári perrendtartás (Pp.) 23. § (1) bekezdés k) pontja szerint a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása iránt indított perek megyei bírósági hatáskörbe tartoznak, és ez vonatkozik az érvénytelenségi kifogásra is – mutatott rá. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását indítványozta. Szerinte az alperes a Ptk. 235. §-a alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérhette volna, ám a jogszabály által előírt, a szerződés megkötésétől számított egyéves megtámadási határidő már letelt. Így az alperes által előterjesztett kifogás nem felel meg a kereset és a viszontkereset szabályainak, az érvénytelenségi kifogást a helyi bíróságnak kellett volna megvizsgálnia – érvelt a felperes. A Fővárosi Bíróság alaposnak találta a fellebbezés indokait. A Ptk. 236. § (3) bekezdése szerint a megállapodás megtámadására jogosult ezen jogát akkor is érvényesítheti a szerződésből eredő követeléssel szemben, ha az ominózus megtámadási határidő már letelt. Ami az ügy szempontjából döntő – emelte ki a Fővárosi Bíróság –, hogy az érvénytelenségi kifogás anyagi jogi jogintézmény, és a keresettel szemben védekezésként terjeszthető elő, a kereseti követeléshez igazodik. Sikeressége esetén is csak a kereset elutasítását eredményezi, és nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy bírói határozat mondja ki a szerződés érvénytelenségét. A Pp. 23. § (1) bekezdésének k) pontja alapján a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos megállapítások joga a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből következően a védekezésként előterjesztett érvénytelenségi kifogásra az elsőfokú bíróság hatásköre fennáll, így ennek a bíróságnak kell döntenie – utalta vissza az ügyet a Fővárosi Bíróság.