A bérleti szerződésben a felek kikötötték: a bérlő átalakítási, építési munkát csak a bérbe adó önkormányzat előzetes hozzájárulása és a jogszabályban meghatározott hatósági engedély megszerzése után végezhet. Ennek ellenére bérlő elkezdte és befejezte a munkálatokat. Később az önkormányzat újabb bérlőnek adta ki az ingatlant, sőt mi több, egy szép napon értékesítette is. A bérlő pert indított – belőle lett ügyünk felperese –, szerinte az önkormányzat jogalap nélkül gazdagodott, ugyanis a felperes értéknövelő beruházásaival együtt értékesítette a bérleményt. Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozott, hogy a felperes az önkormányzattal kötött szerződésben az üzlet, az élelmiszerbolt belső kialakítását saját költségén vállalta, az újbóli megnyitáshoz szükséges felújítási munkákról volt szó. Vagyis a felperes és az önkormányzat alperes nem helyiség átalakítására kötöttek egymással szerződést, hanem gyakorlatilag az élelmiszerbolt üzemeltetésére. Lehet, hogy a felperes elvégezte a kikötött felújítási munkákat, ám ennek mértéke akkor sem terjedt túl az élelmiszerbolt megnyitásához szükséges szokásos mértékű felújításon, így az alperes semmilyen módon nem gazdagodhatott, hiszen később is ilyen jellegű helyiség üzemelt az objektumban. Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Indoklása szerint az eljárás összes adata alapján (tanúvallomások, szakértői vélemények) az alperesre nézve nem mutatható ki vagyoni előny, ezért annak általa való megszerzése sem volt lehetséges. Tekintettel arra, hogy a felperes az alperes engedélyének beszerzése nélkül végezte az engedélyhez kötött felújítást, így alperes felelőssége nem állapítható meg, ezért visszatérítésre sem köteles. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy a másodfokú bíróság rendelje el a szakértői bizonyítás kiegészítését. Első fokon az igazságügyi szakértő – nagyon helyesen, mondta a felperes – megállapította, hogy a felperes által végzett beruházások közül melyek vonhatók a jogalap nélküli gazdagodás körébe, ezek ellenértékét is meghatározta. Az elsőfokú bíróság indoklásából nem derült ki, miért mellőzte a bíróság az igazságügyi szakértő véleményét – állította. A másodfokú tanács nem találta alaposnak a fellebbezést. Kifejtette: a jogalap nélküli gazdagodás szerződés nélkül létrejövő kötelmi jogviszony, amely helyettesítő jellegű, alkalmazására akkor van lehetőség, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett között más jogviszony nem áll fenn, vagy a jogvita a felek között fennálló jogviszony alapján nem bírálható el. A munkálatokat alperes tudta és hozzájárulása nélkül végeztették el, holott a bérleti szerződés kifejezetten előírta alperes hozzájárulásának beszerzését – mutatott rá a jogerős döntés, amely szerint a polgári jog elve alapján a szerződéses jogviszony fennállása esetén a kontraktusban foglaltak figyelembevételével támasztható követelés.