Egyre nagyobb szerep jut az ingatlanok adásvételekor a közvetítő cégeknek. Az öreg kontinens 26 országában a Re/Max szakemberei a bérléshez és az adásvételi tranzakciókhoz kapcsolódó kiadásokat vették górcső alá. A bérleti ügyleteknél kétféle díjazási módszert alkalmaznak az ingatlanközvetítők. A mediterrán országokban, Németországban, Ausztriában és a Benelux államokban bizonyos időszakra – egy, kettő, esetleg három hónapra – vonatkozó bérleti díj összege üti a közvetítő markát. Ezzel szemben Nagy-Britanniában, Törökországban vagy éppen Spanyolországban az éves díj meghatározott százalékának kifizetése a divat. A közvetítői honoráriumok szórása igen nagy, a felmérésben szereplő országok közül Dániában és Svájcban például nem kérnek jutalékot a nyélbe ütött bérleti tranzakciókért, Skóciában, Spanyolországban 10, Törökországban és Angliában pedig 12 százalék a sikerdíj mértéke, ráadásul utóbbi államban még egy háziállat kiközvetítéséért is kap 100 fontot az ügynök. A kelet-közép-európai régióban bérléskor Romániában a legalacsonyabb, Horvátországban pedig a legmagasabb az ingatlanközvetítői díj, az Adria-parti államban 15–30 százalékos is lehet a jutalék ügyletre vetített mértéke. Szlovákiában és Magyarországon jellemőzen egy-két havi bérleti díjat ér egy tranzakció tető alá hozása, Bulgáriában pedig akár háromhavi összeget is elkérhetnek ezért a munkáért, igaz, a balkáni országban – Csehországhoz és Szlovákiához hasonlóan – az ügyletben érintett felek közösen fizetik a cechet. Az adásvételi ügyleteknél is különböző a díjkifizetési gyakorlattal találkozhatunk. A skandináv országok mellett Nagy-Britanniában, Írországban, Máltán és Portugáliában az eladó fizet, Hollandiában a megbízótól kapja meg a jutalékot a közvetítő, Spanyolországban megállapodás szerint az eladó és a vevő egyaránt állhatja a számlát, Ausztriában és Németországban, illetve egyes mediterrán államokban a vevő is egyre nagyobb szerepet játszik a közvetítői díj rendezésében. Az értékesített ingatlanból származó jutalék a százalékot tekintve Nagy-Britanniában és Írországban, illetve Svájcban és Norvégiában a legkisebb. Adásvétel esetén Romániában a maximum 3 százalékot megegyezés szerint fizetheti az eladó vagy a vevő, esetleg közösen, Csehországban és Szlovákiában az eladó átlagosan 3–6 százalékot fizet, míg Horvátországban mind a vevő, mind az eladó az értékesítési összeg 2-2 százalékát fizeti ki a közvetítőnek az előzetes megegyezés függvényében. Magyarország és különösen Bulgária igen specifikus ebben a szegmensben: a sikerdíj már függ az ingatlan típusától (kereskedelmi, ipari vagy lakóingatlan: ez esetben új vagy használt) és az elhelyezkedésétől is (vidék, főváros). Bulgáriában az ingatlanközvetítői díj ennek megfelelően 1 és 16 százalék között alakul, az alsó érték egy-egy vidéki vagy kereskedelmi ingatlannál fordul elő, a felső pedig a tengerparti nyaralók eladásánál. Magyarországon ritka az ilyen magas honorárium, a díj általában 1,5–5 százalék között ingadozik, melyet befolyásolhat például az ingatlan értéke, illetve az, hogy a szerződés kizárólagos vagy nyílt.