Az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásának és az ingatlan-nyilvántartás rendezésének megkönnyítését célzó törvény januárban lépett hatályba. A földprivatizáció során kialakult, közel harminc éve komoly hátrányt jelentő bizonytalan tulajdonosi viszonyok közel 2,4 millió hektár termőterületet érintenek és 3,5 millió tulajdonosuknak okoznak a mai napig bosszúságot.

A közigazgatási eljárás során a tulajdonostársak megegyezésével, az állami kisajátítással és a tulajdonosi bekebelezéssel szüntethető meg a közös tulajdon.

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezsége szerint kell végrehajtani.

Semmis lesz az egyezség ugyanakkor, ha

  • nem történt meg a tulajdonostársak értesítése
  • nem csatolták a térképvázlatot és a területkimutatást
  • a megosztáskor nem az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat veszik figyelembe (pl. művelési ág)
  • nem történik meg a tulajdoni hányadot terhelő jogok és tények átjegyzése az új, kimért ingatlanra (pl. jelzálogjog, haszonélvezeti jog, vezetékjog)
  • megsértették a szavazati arányokra vonatkozó szabályokat (minimum 50 százalék + 1 szavazat)
  • eljárási hibát követtek el a bekebelezés során.

A semmisséget a földhivatal az eljárása során köteles vizsgálni, és hivatalból állapítja meg a megosztás meghiúsulását. Kivétel ez alól a szavazati arányokra és a bekebelezésre vonatkozó hiba, mivel ezekre külön is hivatkoznia kell az érintett személynek - hívja fel a figyelmet a Magosz.