Nem éri meg Magyarországon tartani a devizás megtakarításokat a konverziós illeték őszi bevezetése után. 

Már így is rendszeresen rekordot dönt a magyarok külföldi eszközökben lévő megtakarítása, jövőre pedig még többen vihetik külföldre a pénzüket, ha

Kapcsolódó

A devizakonverziós illeték az olyan ügyletekre is vonatkozik majd, amelyekre a normál tranzakciós illeték nem, vagyis akkor is be kell fizetni, ha az ügyfelek a saját számláik között mozgatják a pénzt, például a saját forint számlájukról a devizaszámlájukra utalnak át egy összeget vagy fordítva. Mindkét illeték felső határa 20 ezer forint, ezt egy 4 444 444 forintos tranzakcióval lehet elérni. 

Nehéz elképzelni – írja a Bank360 -, hogy a korábbi sokszorosára ugró terheket a bankok és más pénzügyi cégek ne hárítsák át az ügyfeleikre.

A megdrágított devizás ügyleket azt eredményezhetik, hogy tömegek próbálják majd külföldi bankokba átvinni a devizás megtakarításaikat, a határon túl ugyanis nincsenek ilyen sarcok.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint minden korábbinál több pénzt tartanak a magyarok külföldi fizetőeszközökben.

  • A külföldi bankbetétben az első negyedév végén 1887 milliárd forint értékű devizájuk volt a háztartásoknak, ez az összeg folyamatosan zárkózik fel a magyarországi devizabetét-állományhoz, amely a háztartások esetében a félév végén megközelítette a 2300 milliárd forintot. 
  • Tartanak még emellett 3540 milliárd forintot külföldi értékpapírokban is a magyarok, de magyarországi alapkezelőknek is vannak más devizákban, jellemzően dollárban, euróban denominált (nyilvántartott és vezetett) alapjaik.
  • Lakossági kezekben van még 609 milliárd forint értékű devizás magyar állampapír – ez is történelmi rekord –, és 325 milliárd forintnyi devizás banki kötvény. Az ilyen megtakarítások döntő része a szakértők szerint vagyonosabb, privátbanki vagy prémium ügyfeleknél van. 

A kormányzati intézkedések könnyen arra ösztönözhetik a pénzügyileg aktív privátbanki és gazdagabb (affluens) ügyfeleket, hogy azok is számlát nyissanak valamelyik külföldi pénzintézetnél, akiknek eddig csak magyar bankok vezette a számláit, és a devizabefektetéseken felül lassan elindulhat a pénzek további földrajzi megosztása is

– összegezte a privátbanki szolgáltatók beszámolóiból szerzett tapasztalatait Karagich István, a Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég ügyvezetője.

A szakember szerint a magyar privátbanki és affluens ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése, 80 százalékuknak pedig külföldi bankszámlája is.

Külföldön egyébként a pénzmosás elleni jogszabályok miatt nem könnyű a magyaroknak bankszámlát nyitni, sok pénzügyi intézménynél elvárják, hogy igazolja az ügyfél, indokoltan nyit számlát az adott országban, például ott van a munkahelye, vagy rendelkezik ott lakással.

  • A privátbanki tanácsadók azonban általában el tudják intézni a külföldi számlanyitást, ha ilyen igénye van az ügyfélnek. Megszerzik a szükséges igazolásokat, illetve ismerik azokat a szolgáltatókat, amelyeknél erre van lehetőség. 
  • De olyan fintech cégek számláira is átutalhatják a forintjaikat a magyarok, amelyek nem eddig nem fizettek tranzakciós illetéket vagy fizetnek ugyan, de nem hárítják át az ügyfeleikre. Ha ez így marad, akkor a fintech cégeknél lebonyolított devizaügyletek továbbra is olcsók lehetnek. 

A korábbi évek tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a külföldre távozott vagyont nehéz visszacsábítani

– mondja Karagich István.