Donald Trump elnökségének első száz napjában gyakran kiszámíthatatlan lépéseket tett és felborította annak a világrendnek egy részét, amelyet éppen Washington segített felépíteni a második világháború hamvaiból – összegezte az Egyesült Államok elnökének eddigi tevékenységét a Reuters, a hírügynökségnek nyilatkozó több mint tucatnyi jelenlegi és volt kormánytisztviselő, külföldi diplomata és független elemző véleménye alapján. E szerint

Trump második ciklusának „Amerika az első” programja elidegenítette a barátait és felbátorította az ellenfeleit. Cselekedetei olyannyira elkeserítettek egyes kormányokat, hogy ők olyan módon reagálnak, amit nehéz lenne visszavonni.

Mindeközben a republikánus elnök kritikusai az országban a demokratikus visszaesés jeleire hívják fel a figyelmet. Ezek közé sorolják például a bírák elleni verbális támadásokat, az egyetemekkel szembeni nyomásgyakorlást és a migránsok átszállítását egy hírhedt el salvadori börtönbe egy szélesebb körű kitoloncolási akció részeként.

„Amit látunk, az óriási zavar a világ ügyeiben"

–  fogalmazott a hírügynökségnek Dennis Ross, a demokrata és republikánus kormányok korábbi közel-keleti tárgyalója. „Senki sem tudja jelenleg, hogy mit kezdjen azzal, ami történik, vagy mi fog ezután következni."

A Reutersnek többen úgy vélték, hogy bár a már okozott károk egy része tartós is lehet, a helyzet nem biztos, hogy javíthatatlan, ha Trump finomít a hozzáállásán. Néhány kérdésben már visszalépett, beleértve a vámtarifák időzítését és súlyosságát. De kevés esélyt látnak Trump véleményének drámai elmozdulására. 

A Fehér Ház ugyanakkor megvédte az elnököt. Először is visszautasította azt a feltételezést, hogy Donald Trump rontotta volna az Egyesült Államok hitelességét. Szerintük rendet kellett tennie Joe Biden előző elnöknek a világ színterén gyakorolt ​​„szemtelen vezetése” után.

„Trump elnök emellett  gyors lépéseket tesz a kihívások kezelésére: Ukrajnát és Oroszországot tárgyalóasztalhoz ülteti a háború befejezése érdekében, megfékezi a fentanil áramlását,  megvédi az amerikai munkásokat Kína felelősségre vonásával, Iránt pedig a tárgyalóasztalhoz kényszeríti a maximális nyomás újbóli bevezetésével" – sorolta az elnök kiemelkedő cselekedeteit Brian Hughes, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője.

A szakértők szerint most a tét egy olyan globális rendszer jövője, amely az elmúlt nyolc évtizedben, nagyrészt az Egyesült Államok fennhatósága alatt alakult ki. Ennek alapja a szabad kereskedelem, a jogállamiság és a területi integritás tisztelete. Ám Trump irányítása alatt, aki gyakran egy volt ingatlanfejlesztő tranzakciós szemüvegén keresztül szemléli a globális ügyeket, ez a világrend megrendül.

Legfőképpen azzal, hogy Trump azzal vádolja kereskedelmi partnereit: évtizedek óta megcsapolják az Egyesült Államokat. Ezért egy átfogó vámpolitikát indított el, amely felforgatta a pénzügyi piacokat, gyengítette a dollárt, előrevetítve a világgazdaság lassulását és a recesszió fokozott kockázatát.

Trump ugyan „gyógyszernek” nevezte a vámokat, de céljai továbbra is tisztázatlanok, még akkor is, amikor kormánya több tucat országgal külön megállapodások megkötésén dolgozik.

De egyes kormányok már kezdenek újrakalibrálni.

  • Az Európai Unió számos megtorló vámot készített elő, ha a tárgyalások kudarcot vallanak.
  • Több ország, például Németország és Franciaország azt tervezi, hogy többet költ hadseregeire, miként Trump követelte, de ami azt is jelentheti, hogy többet fektet be saját védelmi iparába és kevesebb fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól.
  • Kanada mostanra feszülten igyekszik megerősíteni gazdasági és biztonsági kapcsolatait Európával, miközben a hétfői nemzeti választásokra készül.  
  • Dél-Koreát is megrázta Trump politikája, beleértve az amerikai csapatok kivonásával kapcsolatos fenyegetéseit. Szöul azonban megfogadta, hogy megpróbál együttműködni Trumppal, és megőrzi az általa kritikusnak tartott szövetséget az atomfegyverrel rendelkező Észak-Korea fenyegetésével szemben.
  • Az Egyesült Államok szövetségesét, Japánt is meglepte Trump tarifáinak nagysága, és most már igyekszik válaszolni erre.

A kulcskérdés az, hogy egyes kormányok most mennyire fűzik szorosabbra kereskedelmi kapcsolataikat Kínával, Trump első számú vámcélpontjával 

– mutatnak rá az elemzők. Ennek első jelei már látszanak. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök április elején már találkozott is Hszi Csin-ping elnökkel Pekingben, Kína pedig a közelmúltban közölte, hogy eszmecserét folytat az EU-val a gazdasági együttműködés megerősítéséről.

Peking ugyanis megoldást kínálhat azoknak a nemzeteknek, amelyek nem akarnak Trump kereskedelmi politikájának áldozatául esni.

Kapcsolódó