A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sajtótájékoztatón mutatta be, hogy áll az idén elindult 1400 milliárd forintos Demján Sándor Program, amelytől a kormányzat a magyar vállalkozások méretugrását várja. 

A legfontosabb számok:

  • Széchenyi Kártya Program 3 százalékos beruházási hitelkamat: a több mint 150 milliárdos kerethez a kamatcsökkentés óta 240 milliárd forint hiteligény érkezett, ami 20 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál;
  • "1+1" kkv Beruházás-élénkítő Támogatási Program: 269 darab lezárt értékelés 29 milliárd értékben, itt 48 milliárd forint a keret;
  • Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja: a 9 milliárdos programban 2273 pozitív döntés született 3 milliárd forint értékben;
  • EXIM exportösztönző hitelprogramok újraindítása: 194 darab kérelem érkezett be 108,53 milliárd forint értékben (350 milliárd forintos a keret);
  • KKV Tőkefinanszírozási program: 4 darab pozitív döntés 1 milliárd forint értékben, így tehát még 99 milliárd forint áll a rendelkezésre;
  • Vállalkozásfejlesztési uniós programok felgyorsítása: 388,5 milliárd forint értékben meghirdetett pályázati keretről döntött a kormányzat, itt 650 milliárd forintig mehet el a büdzsé;
  • Adminisztrációs terhek csökkentése: a könyvvizsgálati értékhatár csökkentése több mint 16000 vállalkozásnak kedvez;
  • Mikrovállalkozások áramárainak csökkentése: további 340 ezer mikrovállalkozás kedvezményes áron vásárolhat áramot. 

Nagy Márton miniszter elmondta, a 1400 milliárd forintos Demján Sándor Program háromnegyedénél tartunk, legkésőbb őszre minden pénzt kinyomnak a gazdaságba. 

A Széchenyi Kártya kapcsán egyébként kiemelte, hogy a kamatcsökkentés óta havi 40 milliárd forintnyi beruházási hitelt adnak, azaz szerinte nem igaz, hogy alacsony kamatnál nincs hitelkereslet. Azt ugyanakkor elismerte, a külső kereslet továbbra is gyenge, így ezeket a hiteleket nem kapacitás-bővítésre, hanem hatékonyság növelésre, energia- és IT-beruházásokra fordítják. 

Az "1+1" Programon keresztül elérhető vissza nem térítendő támogatások esetén viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ugyanis az 1885 darab eddig beadott pályázat értéke 137 milliárd forint, miközben a keret összeg 48 milliárd forint, amiből április végéig ki is fizettek 30 milliárdot. Ez Nagy Márton szavai szerint egyébként azt is jelenti, hogy

a magyar vállalkozásoknak 137 milliárd forintnyi beruházásötlete van, amihez mellé is tennének 137 milliárd forintot, azonban a kormányzat a maga részéről a hiányzó közel 100 milliárdot más forrásból, Szép Kártyán, vagy uniós forrásból biztosítaná, és biztosan nem vissza nem térítendő támogatásból. 

Egyébként az NGM a fejletlenebb régiókat támogatja, az eddigi finanszírozott cégek döntően Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon működnek, illetve a fémmegmunkálás és fémszerkezetgyártás területén hajtottak végre fejlesztéseket.  

Szintén nem egyértelmű a helyzet a KKV Tőkefinanszírozási Program esetében, ahol még a miniszter szerint is nagy a lemorzsolódás, ugyanakkor a felelős Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) nem pénzt akar osztani, hanem ténylegesen megtérülő beruházásokban gondolkodik. Így egyelőre mindössze 4 darab pozitív elbírálás történt, kétszáz projekt van elbírálás alatt, miközben 1107 vállalkozás regisztrált. 

Nagy Márton az uniós források kapcsán kijelentette, rengeteg pénz van nyitva, a GINOP Plusz országos zsebében 155,54, a budapesti fejezetében pedig 73,19 milliárd forint érhető el. Itt megjegyezte a miniszter, hogy a hazai cégek még mindig inkább a vissza nem térítendő forrásokra várnak, miközben az unió is átállt a hitelfinanszírozásra, és a fejlett régióknak csak nullaszázalékos hitel adnak, míg a magyar cégek "ingyen pénzt akarnak" - tette hozzá. 

Ennek ellenére indul május 7-től egy újabb vissza nem térítendő támogatás a vidéki mikro- és kisvállalkozások számára 50 milliárd forint keretösszeggel, illetve visszacsorgó forrásokból

összeállt egy másik 100 milliárd forintos keret, amiről a jövő héten akar dönteni a kormányzat.

Az Index kérdésére Nagy Márton leszögezte, hogy ezt a forrást szintén a fejletlenebb régiókban osztják majd szét, de annak mikéntjéről még nem született döntés.

A portál másik kérdésére Nagy Márton leszögezte, hogy mindenképpen ki akarják pótolni az "1+1"-ben pályázó vállalkozásokat, a cél kialakítani valami kedvezményes lehetőséget, de vissza nem térítendő támogatásból nem lesz több - magyarázta. 

A héten mutatja be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az új GDP-adatokat, ezzel kapcsolatban Nagy Márton elmondta, apró emelkedésre számítanak. Azt ugyanakkor elismerte, sem a hazai feldolgozóipar, sem a bázishatás, sem pedig a német gazdasági helyzet nem segített, miközben a vámháború akkora bizonytalanságot és káoszt okoz, hogy Nobel-díjat kaphat, aki megfejti a helyzetet, Nobel-díjat kaphat. 

Szerinte az eddigi rózsaszínködös tervek ellenére még nem jutottunk el a gödör aljára. 

Arra a kérdésünkre is válaszolt Nagy Márton, ami a gödör alja elérésének pillanatára vonatkozott. Szerinte a statisztika szerint akkor érjük el, ha hó per hó alapon legalább két-három hónapon keresztül növekedést látunk. Az építőipar és a GDP esetében már elértük a gödör alját, azonban az ipar egészét tekintve és a külső kereslet esetében még nem tudni mikor padlózunk. 

Nagy Márton az Economx felvetésérére közölte azt is, inkább az a kérdés, hogy van-e jogosultsága örökre megtartani az árrésstopot. Miért nincs olyan szabályozás, ami maximalizálja a profitmarzsot, állandó jelleggel? - tette fel a kérdést, hozzátéve: Romániában van erre példa. 

A nemzetgazdasági miniszter szerint lehetnek olyan kereskedelmi szabályozások, amelyek hosszútávon beütik az árrésstop eredményeit, és akár egy "új definícióval", de maximalizálják a profitot. 

Kapcsolódó