A terv szerint azoknak, akiknek a vagyona meghaladja az 1 milliárd amerikai dollárt, évente legalább a vagyonuk 2 százalékának megfelelő mértékű adót kellene befizetniük, a nemzeti adórendszereken felül, kiegészítő jelleggel. „A rendszer célja nem a meglévő nemzeti szabályozások leváltása, sokkal inkább azok kiegészítése egy nemzetközileg összehangolt keretrendszerrel” – mondta Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek arról, hogy a G20-csúcson először került széles körben napirendre a szupergazdagok globális megadóztatása. A cél az adóoptimalizálás visszaszorítása és az igazságosabb közteherviselés biztosítása lenne, de a megvalósítás erős politikai ellenállásba ütközik, mivel számos ország továbbra is versenyez a gazdagok bevonzásáért.

A javaslat, amely eddig leginkább csak elméleti viták tárgya volt, most először kapott széles körű nyilvánosságot – és nem kis port kavart.

Magyar Csaba szerint a koncepció a multinacionális cégek esetében már bevezetett globális minimumadó modelljére épül. Ezúttal azonban nem vállalatok, hanem magánszemélyek lennének a célkeresztben – méghozzá a világ leggazdagabb emberei.

A javaslat mögött Gabriel Zucman neves francia közgazdász áll, aki tanulmányában egy teljesen új korszak megnyitását javasolja globális adózás történetében. Zucman arra hivatkozik, hogy a szupergazdagok jelenlegi adóterhelése – országonként változó mértékben – messze elmarad attól, amit a társadalmi igazságosság és az államok fenntartható működése indokolna.

Vége lehet az adóparadicsomoknak.

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint az új rendszer révén csökkenhetne az indokolatlan külföldre költözés, miközben az egyes országok nem lennének kénytelenek a legkedvezőbb adózási feltételekért egymással versengeni.

Magyar Csaba szerint, ha megvalósul, forradalmat hozhat a világ gazdasági színterén:

a szupergazdagok globális megadóztatásából éves szinten 200–250 milliárd dolláros adóbevétel áramolhatna be az államkasszákba.

Amennyiben a későbbiekben azok a magánszemélyek is adókötelessé válnának, akik „mindössze” 100 millió dollár felett rendelkeznek, az újabb 100 –140 milliárd dolláros többletet hozhatna a nemzetközi rendszernek – tette hozzá.

Gabriel Zucman tanulmánya szerint a világ leggazdagabb néhány ezreléke aránytalanul kevés adót fizet, miközben vagyonuk soha nem látott ütemben gyarapodik. Az elmúlt 40 év átlagában a szupergazdagok éves reálhozama elérte a 7,5 százalékot. Ehhez képest egy 2 százalékos globális adóteher nem törné meg a lendületet – sőt még így is 5,5 százalékos hozamot vihetnének haza, ami továbbra is bőven a világ élvonalában tartaná őket.

Európában is számos olyan ország van, amely adómentességet vagy alacsony, fix összegű adókat kínál az odaköltöző vagyonos külföldieknek.

  • Ciprus, Málta és Írország nem adóztatja az odaköltöző külföldiek tőkejövedelmét,
  • míg Olaszország és Svájc kiszámítható, egyösszegű adókkal csábítja oda a milliárdosokat.
  • Portugáliában külön üzletág épült vagyonos amerikai nyugdíjasok átköltöztetésére.

Európán kívül számos olyan ország található, ahol nincs személyi jövedelemadó.

  • Ezek közül a legelismertebb és legnépszerűbb az Egyesült Arab Emírségek. Az ott élőknek bármekkora lehet jövedelme, nem kell utána adózniuk.

Egy-egy milliárdos megjelenése a piacon ingatlanárakat mozgat meg, startupokat indít be, és nem ritkán politikai kapcsolati hálókat is átsző.

Az sem elhanyagolható, hogy a vagyonuk egy részét helyben költik el – luxusautókra, jachtokra, fine diningra és magániskolákra. 

„A történet tanulsága világos: a globális szuperadó csak akkor működhet hatékonyan, ha nem maradnak kiskapuk. Ha minden ország csatlakozna a rendszerhez, a gazdagoknak nem lenne hova menekülni – de amíg ez nem valósul meg, szükség van további eszközökre is. Ilyen lehet például az exitadó bevezetése, amely a külföldre költözés pillanatában adóztatja meg a korábban felhalmozott vagyont” – mondta a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője.

Magyarországon egyelőre nem létezik ilyen kilépési díj a magánszemélyek számára, ám Németország – épp a Becker-féle esetek nyomán – már régóta alkalmazza ezt a szigorú, de egyre inkább elkerülhetetlennek tűnő szabályozást. 

A kezdeményezés komoly figyelmet kapott Európában.

  • Spanyolország kormányfője, Pedro Sánchez úgy fogalmazott, új intézkedéseket foganatosítanak annak érdekében, hogy visszavegyenek az elit aránytalan privilégiumából, és megadóztassák azokat, akik már száz életre elegendő pénzt halmoztak fel. 
  • Franciaország miniszterelnöke már tavaly bejelentette, lépéseket tesznek a tehetősek hatékonyabb adóztatására – részben az államadósság csökkentése érdekében.
  • Az Európai Parlament szocialista frakciója is támogatja a kezdeményezést,
  • áprilisban az Európai Parlement 2026-os költségvetésének irányvonalairól szóló szavazás során is felmerült a téma, de úgy tűnik, zátonyra futott. Politikai támogatottsága még formálódik, és számos ország részéről óvatos szkepticizmus övezi. Arra tettek javaslatot, hogy 3 százalékos adót állapítsanak meg a legalább 100 millió euróval rendelkező uniós magánszemélyek vagyonára. Az európai parlament a kezdeményezést elsöprő többséggel leszavazta. 

A világ leggazdagabbjainak lobbija erős, és mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék adóoptimalizált pozícióikat.

A reform csak akkor működhetne, ha a nemzetállamok széles körű konszenzusra jutnának – ez azonban egyre nehezebb a jelenlegi protekcionista, önérdekalapú geopolitikai környezetben – összegezte Magyar Csaba, aki szerint hiába világos a cél, ha a megvalósítás során minden ország más-más prioritások mentén mozog.

Kapcsolódó