A munkaerő-kölcsönzéssel és munkaerő- közvetítéssel foglalkozó társaság mintegy 1000 hazai munkavállaló megkérdezésével készített felmérést az idén márciusban.

A közlemény szerint a válaszadók 41 százaléka kapott fizetésemelést, akik közül a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkáltatóik maguktól kezdeményezték az emelést anélkül, hogy ezt nekik külön kérvényezni kellett volna.

A felmérésből kiderült, hogy a fizikai munkavállalók többsége sikertelenül ugyan, de kért fizetésemelést, a szellemi dolgozók félénkebbek voltak, és csupán 23 százalékuk próbált magasabb bért igényelni munkaadójától.

 

Itt a lista, ezek a legjobban fizető állások Magyarországon

A teljes munkaidőben alkalmazottként elérhető legmagasabb havi bérek elérték a bruttó kétmillió forintot. Így a legjobban és a legrosszabbul keresők közötti bérkülönbség immár tízszeresére nőtt. A szaktudást igénylő munkakörökben a bruttó bér már 500 ezer forint feletti, a pedagógusok fizetése viszont látványosan leszakadt.

A fővárosban a proaktív kezdeményezések csupán 27 százalékát utasították el, míg vidéken 72 százalékban bizonyultak sikertelennek a munkavállalóktól indított fizetésemelési kérelmek.

A megkérdezettek 52 százaléka az elmaradt béremelés ellenére sem tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált – írják a közleményben.

Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője szerint egyértelműen látszik a visszajelzésekből, hogy a munkavállalói igények ellenére a munkáltatók többsége idén sem tud inflációkövető bérfejlesztést biztosítani.

A felmérés kitért az otthoni munkavégzés lehetőségére is. E tekintetben országszerte nagy eltérés mutatkozott: míg a budapestiek 45 százalékának van erre lehetősége, addig a vidéki válaszadóknak csupán 27 százaléka teheti meg, hogy távmunkában dolgozzon.