A tárca közleménye szerint a főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomeráció településeit, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket, így a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt vízhez.

Hangsúlyozták: a kormány nem engedi, hogy „Budapest zsarolja az agglomerációt", ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása biztosítja, hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést akkor, ha az – az adott terület műszaki körülményei miatt – elengedhetetlen egy másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez.

A módosítás emellett - a lakossági rezsicsökkentés fenntartásával - lehetővé teszi az országosan egységes nem lakossági díjak bevezetését. A 2024. január elsejétől érvényes egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint 900-féle víz– és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget. A díjak mértéke országszerte eltérő mértékben módosul – ismertették.

Létrejött a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap.

Ennek célja az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítése. Bizonyos szolgáltatóknak ugyanis az eltérő helyi adottságok miatt magasabbak a költségeik - magyarázták. Hozzátették: a víziközmű-szolgáltatónak a - MEKH módszertana és javaslata alapján - rendeletben meghatározottak szerint az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel kell befizetnie az alapba, illetve ebből igényelhet ellentételezést, amennyiben arra jogosult.

Az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása hozzájárul a szolgáltatók fenntarthatóbb működéséhez, ezáltal segíti az ellátásbiztonság növekedését, a rekonstrukciós szükségletek csökkentését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását - áll az Energiaügyi Minisztérium közleményében.

 

Olyan rossz állapotban van a vízvezeték-hálózat Magyarországon, hogy van, ahol az ivóvíz 60 százaléka is elfolyik. Homoki Andrea, a Víz Koalíció nevű civil szervezet tagja elmondta: mindennek az az oka, hogy nincs forrás sem a felújításra, sem a karbantartásra.2013 óta a rezsicsökkentés miatt nem változtak a vízdíjak. Így az infláció és az energiaárak robbanása miatt a víziközmű cégeknek nincs pénze a hálózat karbantartására és fejlesztésére – figyelmeztetett a Víz Koalíció nevű civil szervezet.