Békés megyében terem meg éves szinten a hazai görögdinnye csaknem fele. Sok termelő kitolja a szezont a szakaszos ültetéssel és a nagy fóliasátras dinnyetermesztéssel – írj a novenyvedoszer.hu. A terméseken már most jól látszik az, hogy szép a külsejük, kisimult a héjuk, ami azt feltételezi, hogy jó minőségű és kiváló íztartalommal megáldott dinnyékről van szó.

Érdekességek a görögdinnyéről

  • A görögdinnye a tökfélék, vagy más néven a kabakosok családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak termésének a neve. Sokan gyümölcsnek tartják, de termesztés-technikailag valójában zöldségnek számít.
  • Semmi köze Görögországhoz, a görögdinnye megnevezés a dinnye formájára, így a görgethetőségére utal.

Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermesztők Országos Egyesületének elnöke szerint

így korábban lehet kiültetni a növényeket, amelyek ezzel nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak.

2021-ben teljesen érintetlen dinnyeföldek maradtak az ország több pontján, amit egyáltalán tudtak eladni – közölte akkor az egyesület. 10 ezer tonna mennyiséget meghaladó dinnye maradt a földeken, és jó részüket egyszerűen betárcsázták.

Az áruházláncoknak is szállító gazdák már régóta gondolkoztak a szezon széthúzásán

Ennek köszönhetően augusztus második feléig is biztonsággal lehet folyamatos ellátást biztosítani dinnyéből. Jó hír, hogy minden termesztőkörzetben megmaradtak a tavalyi területek, egyedül a Nyírségről lehet azt elmondani, hogy a tavalyi felvásárlási áraknak köszönhetően ismét fellendült a dinnyetermesztés. Ott 200 hektárral növekedett a termőterület, amely még több dinnyével látja el a hazai vásárlókat.

Tavaly a területcsökkenést a kertészeti ágazatokat sújtó munkaerőhiány, illetve a dinnye értékesíthetőségének bizonytalansága mellett az is okozta, hogy számos dinnyetermelő döntött úgy, hogy a földjén inkább szántóföldi gazdálkodást folytat.

Az extrém hőhullám nagymértékben befolyásolta a dinnyeszezon alakulását

A dinnyének a csapadékszegény, rekkenő hőség ártott a legjobban, leromlottak a termésátlagok is: volt, ahol hektáronként húsz tonna a hozambeli különbség volt az előző évekhez képest.

 

Megtépázták a hazai gyümölcsfákat az idei hideg éjszakák

Egyes gyümölcsfajtákból szinte teljesen kifogytunk nyárra. Az átlagosnál jóval kevesebb cseresznye terem  a tavaszi fagyok miatt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új, a magyarországi időjárást bíró fajtakínálat kialakítását és használatát sürgette a hazai klímán nem alkalmas mediterrán fajták helyett.

Hull’ a gyümölcs a fáról… a hidegtől

Míg a tavalyi aszály főleg a később érő almára volt hatással, az idei hideg a csonthéjasoknál okoz problémát. Jelentős a veszteség, hullanak a gyümölcsök, nem növekednek. Bővebben >>>

A NAK 40-50 százalékosra becsüli a tavaszi fagyok miatti terméskiesését a cseresznyénél, pedig a jó években mintegy 12-13 ezer tonna volt a termés, az idén ennek csak 50-60 százalékával számolnak, a Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet.

Magyarországon a tavalyi 64 ezer tonnás betakarított meggytermésnél 15-20 százalékkal lehet kisebb az idei

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közölte, a termés fajtánként és termesztőkörzetenként vegyes képet mutat, ezért az előrejelzés még kissé bizonytalan. A várható visszaesést a tavalyi aszály hatásának tulajdonítják, hiába virágoztak ugyanis jól a fák, a szárazság miatt gyengült a kondíciójuk, termékenyülő képességük.

A kajszi és az őszibarack 70 százaléka kiesett, a szilva előreláthatólag lefeleződött

A körte, a cseresznye, a kajszi vagy a szamóca termésmennyisége nagyjából harmadára esett 30 év alatt, a szilva ötödére, az őszibarack hetedére zuhant, a málna pedig lényegében eltűnt. Az aszály miatt tavaly szinte példátlanul kevés alma termett, az elmúlt 30 évben csak egyszer volt rosszabb éve.

A termesztés szerkezeti átalakulása miatt az agrárium rendkívül érzékeny az egyre gyakoribb időjárási szélsőségekre. Ez is az oka annak, hogy a tavalyi aszály a magyar mezőgazdaságnak okozta a legnagyobb kárt az EU-ban.

Importált gyümölcsre szorulunk, ami csak árnyéka a hazainak

A magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező 15 és -10 fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.

A japán szupergyümölcs mézédes és méregdrága

Méregdrága szupergyümölccsel hódítanak a japánok, miközben Európában és Amerikában több vertikális farm is bezárt az utóbbi pár évben. Egy japán vállalkozó az amerikai piacon, a vertikális farmon termett, japán eper új generációját honosította meg. Bővebben >>>